|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
MoziArgo 2Kovács Bálint
Argo 2 – magyar, 2015. Rendezte: Árpa Attila. Írta: Huszár Péter, Trunkó Bence és Árpa Attila. Kép: Christoph Vitt. Zene: Czomba Imre. Szereplők: Kovács Lajos (Tibi), Scherer Péter (Bodri), Bicskey Lukács (Psycho), Kiss József (Tyson), Kulka János. Gyártó: Argo 2. Forgalmazó: InterCom. 95 perc.
Az Argo
óta 11 év telt, és az évfordulót a rendező Árpa Attila díszdobozos
DVD-kiadásnál nagyobb szabásúan ünnepelte meg: egy az egyben leforgatta újra a
filmet. Kérdéses, hogy a rajongók kielégítése mennyit ad hozzá a film
értékéhez, és az új ötletek szinte teljes hiánya mennyit von le belőle, de az
tény, hogy az Argo 2 cselekményének
váza megegyezik az Argóéval:
összekülönböznek a külföldi, high-tech megbízók és a suttyó kivitelezők, egy
rejtélyes ősi tárgyat kell elrabolni, Balog Tibiéknek egy „tudós” segít, és a
felek végül a pusztaságban csapnak össze. Az újításvágyat felváltja a kiégett
nagyiparosokra jellemző kockázatkerülés – az első részben fejbelőtt figura is
feltámad, sőt még a ruhadarabok is azonosak maradnak. Így a filmből műfaji
értelemben kivész minden izgalom, pedig ez még egy „közönségfilmnél” sem
törvényszerű. Árpa tiszteleghetne a számtalan film előtt, amely hatott rá,
ehelyett kikacsintás nélkül átemeli és sajátjaként tálalja mások leleményeit;
játszhatna a paródia kérdésével, de erre mindössze egy utalást tesz (elakad a
hollywoodias zene, amikor a diadalmas Tibi előtt elromlik az automata ajtó),
máskor pedig halálosan komolyan veszi a komolyan vehetetlent – nem úgy, mint
nemrég a Fekete leves, ami
önreflexiói révén erényt tudott kovácsolni sutaságaiból.
Igényesség így kizárólag technikai
értelemben jellemző a filmre: a vágások, a zenehasználat, a látvány
filmszerűek, persze csak ha a bántóan amatőr első rész a viszonyítási alap; de
azért sosem látjuk egy snitten a lövést és a robbanást. A káposztaként
újramelegített sztori másodszor is épp annyira fogyasztható, mint először, bár
ezúttal feltűnő, hogy míg minden kifigurázott csoportnak egy-két mondattal
szúrnak oda, addig a cigányságot végig a rasszista sztereotípiáknak maximálisan
megfelelően alázzák. Ez pedig még egy vállaltan suttyó filmben is túl nagy ár
túl kevés nevetésért.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 292 átlag: 5.54 |
|
|
|
|