|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
MoziShirley – A valóság látomásaiLichter Péter
Shirley: Visions of Reality – osztrák, 2013. Rendezte és írta: Gustav Deutsch. Kép: Jerzy Palacz. Zene: Christian Fennesz. Szereplők: Stephanie Cumming, Christoph Bach, Florentín Groll, Elfriede Irrall. Gyártó: KGP. Forgalmazó: Anjou Lafayette. Feliratos. 92 perc.
Az osztrák film leginkább Haneke és Seidl
révén él a köztudatban, pedig a hatvanas évek óta a marginális filmkultúra, az
avantgárd egyik fellegvárának is tekinthető. Az elsők között Peter Kubelka és
Kurt Kren robbant be a kísérleti filmes diskurzusokba, a nyolcvanas évek óta
pedig Peter Tscherkassky, Martin Arnold és Valie Export révén került az osztrák
avantgárd a világ élvonalába.
Ebbe a sorba illeszthető
Gustav Deutsch életműve is, aki egészen mostanáig leginkább talált nyersanyagból
készített látványos experimentális filmeket, amik a műfajra jellemző
önreflektív játékossággal meditáltak a mozgókép történetén. A Shirley – a hatvanéves művész első
játékfilmje –, érdekes módon alig illeszthető be a korábbi avantgárd filmes
életműbe, vagy egyáltalán a kísérleti film megszokott kereteibe.
A Shirley nem más, mint tizenhárom Edward Hopper festmény
megfilmesítése, pontosabban „életre keltése”. A festő különböző korszakaiból
kiválasztott emblematikus képeket egy központi karakter, a címadó színésznő
köti össze, az ő életének különböző szakaszaiba pillanthatunk bele. A személyes
élettörténet hátterében pedig végig ott húzódnak az USA történelmének huszadik
századi fordulópontjai, a gazdasági válságtól a McCarthy-éra elfojtottságáig.
Az amerikai festészet
huszadik századi klasszikusa a harmincas évektől a hatvanas évekig nyúló
pályáján, a korabeli izmusokba nehezen beilleszthető módon, titokzatos
hangulatú tájképekkel, utcákat és hotelszobákat ábrázoló festményekkel mesélt a
korhangulatról, a városi emberek magányáról. Képei magukon viselik a korszak
filmjeinek stílusjegyeit, kiüresítő kompozíciói pedig olyan rendezőkre volt
hatással, mint Jarmusch vagy Wenders. Deutsch filmje egy-egy képet úgy kelt
életre, hogy a festmények rajzos textúrája megmarad, a képbe komponált
színészek és tárgyak valahogy egybeolvadnak a festett részekkel. E különös
technika révén egy nehezen megragadható álomszerű hangulat telepedik a filmre,
ami a statikussága, a megszokott filmszerűség hiányának ellenére is izgalmas
marad.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 202 átlag: 5.55 |
|
|
|
|