|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
Mozi22 Jump Street – A túlkoros osztagSepsi László
22 Jump Street – amerikai, 2014. Rendezte: Phil Lord és
Christopher Miller. Írta: Michael Bacall, Jonah Hill és Rodney Rothman. Kép:
Barry Peterson. Zene: Mark Mothersbaugh. Szereplők: Channing Tatum (Jenko),
Jonah Hill (Schmidt), Ice Cube (Dickson), Jillian Bell (Mercedes). Gyártó:
Columbia Pictures / MGM. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 112 perc.
Az
újgenerációs buddy-komédiák (Pancser
police, Két kopper) közül két éve a 21
Jump Streetnek sikerült valódi vérfrissítést hozni a műfajba. Míg társai
megelégedtek azzal, hogy a nyolcvanas évek hagyományaival szemben nagymenő
zsarupárosok helyett nagyravágyó veszteseket emeltek főhősszerepbe, a
középiskolába visszaküldött zöldfülű jardok kalandjaiban – a lúzer-lét
felmagasztalásán túl – ötletesen olvadtak össze a gimi- és rendőrvígjátékok
alaptoposzai, a kicsapás/felfüggesztés rímpárjától a mindkét zsáner közegébe
illeszkedő típusfigurák (agyas dagi, lassúeszű szépfiú) dinamikus duójáig. Az
idei folytatás nem csupán képes megismételni mindazt, ami az előző részt
sikeressé tette – kezdve a Hill-Tatum-páros közti elvitathatatlan kémiával –,
de mindezt meglepően intelligens reflektáltsággal teszi. Miközben hőseinek
ezúttal egy főiskola újfent dizájnerdrogokkal kísérletezgető diákjai közé kell
beépülniük, a 22 Jump Street úgy
képes virágnyelven a folytatásfilmek kihívásairól beszélni – kitérve a nagyobb
költségvetés, illetve az ismételjünk-vagy-változtassunk örök dilemmáira –, hogy
eközben elkerüli a Sikoly-szériával
divatba hozott, leplezetlenül a filmszövegbe illesztett műfajelméleti traktákat.
A rendezőpáros ugyan megtalálja az első rész jellegzetes
motívumainak helyét a főiskolai közegben is (színjátszókör helyett slam poetry társaság, kémikus nerd-ök helyett focicsapat), és a film
gonosztevői újfent kissé súlytalanok, a 22
Jump Street eközben bőséggel csihol extra feszültséget és humorforrásokat a
sequel-logika állandó
idézőjelezésével. A harmadik epizód árnyékában Phil Lord és Christopher Miller
rendezők szolgai önkannibalizmus helyett felszabadultan játszanak a nézői
elvárásokkal, ezzel a nyári szezon talán legokosabb vígjátékát küldve a
mozivásznakra.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 278 átlag: 5.42 |
|
|
|
|