|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
DVDA harag tüzeBocsor Péter
Out of the Furnace – amerikai, 2013. Rendezte: Scott Cooper. Szereplők: Christian Bale, Casey Affleck, Woody Harrelson. Forgalmazó: Pro Video. 116 perc.
Első rendezése, az Őrült szív (2009) után, amely egy lecsúszott countryénekes sorsát
mutatja be Jeff Bridges Oscar-díjas alakításában, Scott Cooper ismét az amerikai
néplélek számára kedves témához nyúlt. Az országot felépítő, főként
pennsylvaniai és nyugat-virginiai acélmunkások küzdelmes sorsa ugyanis a
countryzene által megidézett westernromantika mellett az amerikai identitás
másik nagy toposza, amely nemcsak a filmrendezőket ihlette meg, amilyen például
a matewani mészárlásnak emléket állító John Sayles, de a történelmi regényeknek
is gyakran témát adott. Cooper is egy ilyen regényt választott filmje
kiindulópontjául, mégpedig Thomas Bell Out
of This Furnace (1941) című családtörténetét, amely a Braddockban
(Pittsburgh egyik külvárosában) élő kelet-európai bevándorlók sorsát kíséri
végig három nemzedéken keresztül.
Noha a film ugyanitt
játszódik, és az angol címe is Bell regényére utal, A harag tüze korántsem tekinthető adaptációnak. Cooper és a
forgatókönyvet vele együtt író Brad Ingelsby a regény helyszínét és történelmi
kontextusát csupán háttérül használják az iraki háború és a legutóbbi gazdasági
válság lelki és társadalmi hatásait bemutató filmben, és a főszereplő, a nehéz
körülmények között is a boldogságot kereső acélgyári munkás, Russel Baze
(Christian Bale) sorsának középpontjába egy igencsak témaidegen motívumot
állítanak: a bosszút. Miután Russel öccse, az iraki háború után beilleszkedni képtelen
Rodney (Casey Affleck) a vérfertőző hegylakók számára pénzdíjas ökölharcokat
szervező Harlan DeGroat (Woody Harrelson) áldozatául esik, a törvényen kívüli
közösséggel szemben tehetetlen rendőrség helyett Russelre vár a feladat, hogy
saját kilátástalan sorsát végleg megpecsételve igazságot tegyen.
Ellentétben azonban az
alkotók szeme előtt nyilvánvalóan példaként lebegő A szarvasvadász-szal, a rozsdaövezet szürke világába bepillantást
nyújtó szociodráma és a hétköznapi ember morális felőrlődésére kihegyezett
akciótörténet nem állnak össze kerek egésszé. A parádés szereposztásnak
megfelelő remek alakítások, az erőteljes, minimalista párbeszédek, illetve a
posztmodern noir szellemében fényképezett látványos kietlenség ellenére a film
inkább tűnik tisztelgésnek különböző, Cooper által nagyra becsült elődök előtt.
Extrák: nincsenek.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 195 átlag: 5.53 |
|
|
|
|