|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
DVDDaliás időkVarga Zoltán
Magyar, 1984. Rendezte: Gémes József. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 80 perc.
Az 1980-as évek első éveiben a
Pannónia Filmstúdió a közkedvelt sorozatok epizódjaiból összefűzött nagyfilmek
mellett a merész kísérletezések, a formai útkeresés iránt is nyitottnak
bizonyult az egészestés animációk terén. Kovásznai György trendindító, minden
szabályra fittyet hányó 1979-es Habfürdője
után következett Jankovics Marcell látomásos remekműve, a Fehérlófia, majd pedig Nepp József groteszk humort piedesztálra
emelő rajzfilmje, a Hófehér is
megszületett.
Ebbe
a sorba illik Gémes József Daliás időkje
is, Arany János Toldi-trilógiájának
szabad adaptációja, amely nemcsak hazánkban, de világviszonylatban is egyedülálló,
jelentős külföldi díjakkal elismert mű: mintegy három évtizedig az egyetlen
egészestés festmény-animációként hivatkozhattak rá, amely a képzőművészethez
legközelebb álló animáció-típust megkísérli a történetmeséléssel
összeegyeztetni. A festmény-animáció iránti elkötelezettség és az egészestés
film rendezésének tapasztalata vezetett a Daliás
időkhöz: a Pannónia első külföldi nagyjátékfilmes megbízatásának magyar
társalkotójaként a Hugó, a víziló
felett bábáskodott a direktor, egyedi rövidfilmjei pedig – nemzetközileg is
feltűnést keltett, kiváló darabok – a festmény-animáció és a fekete humorra
fogékony, szimbolikus fogalmazásmód összekapcsolásáról tanúskodtak. A fanyar
művészet-kritikaként és világvége-vízióként egyaránt felfogható Koncertissimo, a harmónia megtörésének
ironikus meséjét tálaló Díszlépés,
vagy a halottsiratás társadalmi rítusát fonákjáról láttató Temetés persze nem humorával előlegezi a Daliás időket, sokkal inkább a tömegjelenetek favorizálásával, a
mozgásba hozott tömeggel. Vágtató lovagok, nagyszabású csatajelenetek
szekvenciái szegélyezik a Daliás időket,
melynek a XIX. század végi festészet táblaképeit idéző vizualitása ugyan nem
mindig találja meg a mozgó és a statikus elemek kényes egyensúlyát, miként az
elnagyolt és a részletgazdag ábrázolásmód váltogatása sem feltétlenül előnyös –
a látványalkotás összességében mégis lehengerelheti a nézőt. Noha a főhős
hangkommentárja kíséri a képeket, az eredeti változat még rendhagyóbb lett
volna: csak zenekíséretet terveztek hozzá – a Műsorpolitikai Bizottság azonban
kizárólag szöveggel „emészthetőbbé téve” hagyta jóvá a filmet.
Extrák:
Gémes József animációs rövidfilmjei (Koncertissimo;
Díszlépés; Temetés), továbbá egy interjúfilm a rendezővel (Mestersége: festő, animátor).
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 496 átlag: 5.64 |
|
|
|
|