|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégAz emberi szív térképeGelencsér Gábor
Az emberi szív térképe igen szövevényes tud lenni, főleg, ha egy film alkotói, hallgatva az idők (és a producerek) szavára, egzotikus környezetbe, az Északi-sarkra helyezik a cselekmény egy részét; ha az örök love storyt egy félig indián lánnyal és egy eszkimó fiúval játszatják el, s ha ezenközben falvédő-bölcsességeket mondatnak el velük a másságról, a fehér ember civilizációjához kényszerből vonzódó, az identitását kultúrájának elutasításával megnyerni vélő kisebbség lelki drámájáról; a szövevény még áttekinthetetlenebbé válik, ha az évtizedeket átívelő történetet a húszas és a hatvanas évek közé helyezik, tengelyében a második világháborúval, midőn a szerelmes férfiú vadászrepülő, a szerelmes leány a bombázók készítette légifelvételek analizálásával foglalkozik, s így magától értetődő módon ötletes (és felettébb kockázatos) légifelvételekkel üzengethetnek egymásnak; sőt, Drezda porig bombázása alkalmából még a pusztítás borzalma fölött is lehet moralizálni, háttérben az égő város dekoratív filmképével; s a szívtérkép szövevényét még kultúrsznob odakacsintás is fokozhatja, mondjuk Thomas Mannra (Varázshegy, Madame Chauchat, röntgenkép a szív fölött, tudjuk, köszönjük); az pedig már a szövevény szövevénye, hogy a film eredeti módon flash back-technikát követ, és a végén úgy nincs happy end, hogy mégis van. Szóval Az emberi szív térképe legalább olyan szövevényes, mint ez a mondat. S az értelme is pontosan ennyi.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1328 átlag: 5.51 |
|
|
|
|