KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/december
KRÓNIKA
• N. N.: Eduard Zahariev halálára

• Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
• Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
• Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
• Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
• Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
• Nyírő András: Virtuális nemzeti
• Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
• Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
• Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
• Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
• Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
• Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
• Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
• Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
• Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
• Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
• Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
• Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
• Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
• Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
• Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
• Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
• Báron György: Jack
• Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
• Tamás Amaryllis: Sárkányszív
• Bori Erzsébet: Francia csók

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Hajrá Bliss!

Tüske Zsuzsanna

Whip It – amerikai, 2009. Rendezte: Drew Barrymore. Írta: Shauna Cross. Kép: Robert D. Yeoman. Zene: The Section Quartet. Szereplők: Ellen Page (Bliss), Marcia Gay Harden (Brooke), Eulala Scheel (Shania), Drew Barrymore (Smashley), Jimmy Fallon (Johnny Rocket), Juliette Lewis (Iron Maven). Gyártó: Mandate Pictures / Rye Road Productions. Forgalmazó: Palace Pictures. Feliratos. 111 perc.

Ha versenyt írnának ki az utóbbi évek felnőtté válás filmjeinek legragyogóbb és legtöbbet foglalkoztatott hősnője-címre, a korona valószínűleg jó eséllyel kerülhetne Ellen Page fejére. A szívós, küzdelemre termett, ugyanakkor különleges bájjal ellátott kamaszlány-figura, a perverz férfiakkal való harc (Cukorfalat), vagy a szülés nehézségeinek leküzdése (Juno) után ismét rögös úton jár, amely azonos akadályokkal van kikövezve.

A 17 éves Bliss Cavendar-nek minden vágya kitörni eldugott, poros szülővárosából, Bodeen-ből, azonban a mellékelt ábra szerint Texasban erre csupán két lehetőség kínálkozik: ha valakiből futballsztár, vagy szépségkirálynő lesz. Bliss – bár anyja masszívan próbálja trenírozni az utóbbi cím megszerzésére – mégis úgy dönt, hogy a „Texas sárgarózsája”-projekt helyett más menekülési útvonalat választ: tehetsége és egy apró, korkerekítésről szóló hazugság révén bekerül egy austini görkorcsolya csapatba, ahol a sztárságért a legkeményebb, nyolckeréken száguldó helyi nimfák és démonok közt kell helytállnia. Bliss jól veszi az akadályokat, „Babe Ruthless” néven a legmenőbb játékosok egyike lesz, ráadásul az első igazi szerelem is beköszön egy amatőr rockbanda szépszál frontlegénye képében, a kettős élettel járó titkolózás azonban egyre nehezebb feladatnak bizonyul.

A szintén tinisztár-tőről fakadt Drew Barrymore első saját rendezésű filmje pontosan követi a coming-of-age filmek mintáit, ezen belül is a sport révén megszerzett siker és szerelem zsánertémáját dolgozza fel, akárcsak hét évvel korábbi elődje, a Csavard be, mint Beckham. A tinihősnek ezúttal ugyan nem kultúrközi partizánakciót kell végrehajtania, csupán az anyai magántradícióval kell szembefordulnia célja eléréséért, küzdelme mégsem válik alsóbbrendűvé, ahogy a bájos humort és az apró drámákat finoman adagoló ábrázolásmód sem.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/02 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10082