|
Év
1996/december
|
KRÓNIKA
N. N.: Eduard Zahariev halálára
Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
Nyírő András: Virtuális nemzeti
Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
Báron György: Jack
Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
Tamás Amaryllis: Sárkányszív
Bori Erzsébet: Francia csók
|
|
|
|
|
|
|
France NoirA pokol bugyraibanÁdám Péter
Clouzot 1964-es befejezetlen filmje.
15 órányi muszter, mindössze ennyi maradt Henri-Georges Clouzot 1964-ben elkezdett, de félbehagyott művéből, A Pokolból. A torzóban maradt filmből néhány töredéket két évvel ezelőtt már bemutattak a Louvre auditóriumában. Serge Bromberg, a sikeren felbuzdulva, nemrég dokumentumfilmet forgatott e legendás kudarc történetéről, és a filmben a L’Enfer néhány elkészült jelenetét is felhasználta.
Clouzot mély alkotói és érzelmi válságba került a hatvanas évek elején. Elveszti feleségét, aki több filmjében is játszott, és hirtelen úgy érzi, mintha kikopott volna a filmszakmából. Az Új Hullám fiataljainak megjelenése, de főleg az 1963-as Nyolc és fél után úgy érzi, bizonyítania kell.
Clouzot fiatal házaspárról és az újdonsült férj féltékenységi rohamairól szeretne filmet csinálni (a témába nyilván feleségével való kapcsolatának emléke is belejátszott). A rendezőnek akkora a tekintélye, hogy szabad kezet kap a Columbiától. Clouzot ezúttal nem is annyira a dialógusra, mint inkább a vakmerő formai kísérletekre helyezi a hangsúlyt. A két főszerepre Romy Schneidert és Serge Reggianit szerződteti.
A forgatás 1964. júliusában indul, a Cantal megyei Garabit viadukt lábánál. 150 világosító és három stáb várja a rendező utasításait. De valahogy semmi sem úgy történik, ahogyan Clouzot elképzelte. Ráadásul a színészekkel is megromlik a kapcsolata (Reggiani ott is hagyja a forgatást, és kórházba vonul); helyette Clouzot Trintignant-ra gondol, de mire a színész beletanulna a szerepébe, őt is leteríti egy szívroham. Ez a művészi vízió Clouzot perfekcionizmusának nyomása alatt nem is végződhetett másként, mint rémálomban.
Bromberg három forrásból rekonstruálja a kudarcba fulladt vállalkozás történetét. Meginterjúvolja az operatőrt, az asszisztenst és a még életben levő színészeket, felolvastat néhány töredéket a forgatókönyvből, és végül bemutat néhány töredéket a muszterből. Amelyen főleg Romy Schneidert látni, hol kívánatosan, hol ijesztően, hol megadóan, hol zsarnokként, mintha az öregedő rendező minden szorongását és erotikus fantáziáját rávetítené a fiatal színésznőre.
Előfordul, és nem is olyan ritkán, hogy egy bukás fénycsóvája még a siker tündöklését is elhomályosítja. Clouzot torzóban maradt filmje megmaradt rendezői álomnak, de erről az álomról, hála Serge Bomberg dokumentumfilmjének, most már elég sokat tudunk.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1967 átlag: 5.48 |
|
|
|
|