|
|
Év
 
 
     
      
 
 
1996/december
|
KRÓNIKA
• N. N.: Eduard Zahariev halálára
• Czabán György: A „kisköltségvetésű” filmről
• Pálos György: A „kisköltségvetésű” filmről
MILLECENTENÁRIUM
• Schubert Gusztáv: Magyarország Rt. Az ünnep zűrzavara
• Csejdy András: Etűdök gépre, zongorára Magyarok Cselekedetei
• Lengyel László: Temetés és vásár A tömeg nyelve
• Nyírő András: Virtuális nemzeti
• Schubert Gusztáv: Katartikus múlt Beszélgetés Koltay Gáborral
• Ludassy Mária: Franciahon, az egyház legidősebb leánya
• Jancsó Miklós: Uccu, megérett a meggy Történelmi, ismeretterjesztő
MIKE LEIGH
• Báron György: Családi fénykép Titkok és hazugságok
ÚJ UNDOKOK
• Nevelős Zoltán: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Speier Dávid: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Déri Zsolt: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Vízer Balázs: Henyék, kölykök, dokknegyed, kispofák Az ifjúság kegyetlen meséi
• Déri Zsolt: Beszélgetés Gillies Mackinnonnal
SOROZATGYILKOSOK
• Földényi F. László: Gyilkos rokonszenv H – a hannoveri gyilkos
• Kömlődi Ferenc: Pokoljárás Hetedik
• Ádám Péter: Hitchcock az Interneten
• Bihari Ágnes: Bűn az élet Beszélgetés Szomjas Györggyel
NŐ-IDOLOK
• Balogh Gyöngyi: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
• Király Jenő: Változatok Hamupipőkére Próza és glamúr
• Ádám Péter: [Brigitte Bardot memorája]
TELEVÍZÓ
• Bóna László: Emberek alkonya – istenek hajnala Paranormál filmek
CD-ROM
• Politzer Péter: Eltévedve egy mozgó-képtárban
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Szoknyaszerepben A kenyereslány balladája
• Reményi József Tamás: Műhiba A rossz orvos
• Bikácsy Gergely: Bugyivalóság és sliccbódulat Az én pasim
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Párizsi randevúk
• Báron György: Jack
• Vidovszky György: A Notre Dame-i toronyőr
• Tamás Amaryllis: Sárkányszív
• Bori Erzsébet: Francia csók
|
 |
|
 |
|
|
|
|
MoziSárkányvadászokParádi Orsolya
Chasseurs de dragons – francia-német-luxemburgi 2009. Rendezte: Arthur Qwak és Guillaume Ivernel. Írta: Frédéric Lenoir és Arthur Qwak. Zene: Klaus Badelt. Gyártó: Futurikon / Luxanimation / Trixter Film. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 80 perc.
Ha egy animációs film felütésként egy Escher-kép bonyolultságát, a Miyazaki-féle Laputa, a repülő kastély és a Végtelen történet univerzumát képes felidézni, némi Kis herceges beütéssel és egy csipetnyi Shrekkel, az bíztató kezdetnek tekinthető. Ebben a mutáns sárkányok dúlta, pusztuló világban minden lebeg, és esik szét. Ameddig a szem ellát, kisebb-nagyobb szigetek keringnek egymás körül, a hatalmas palotányitól az egylépésnyiig. Előbbiben él Arnold király és unokahúga, a kis Zoe, aki mást sem tesz, csak hős lovagokról álmodozik. Az óriás testű, aranyszívű hallgatag Lian-csu, és szószátyár, élelmes kis barátja, Gwizmo botcsinálta sárkányvadászok, szívük vágya egy farmon élni. Egy marék arany hatására mégis felkerekednek, hogy megkeressék és legyőzzék a Világfaló szörnyet, Zoe pedig elszökik zsarnok felmenőjétől, hogy velük tartson. Látványvilág tekintetében monumentális és unikális alkotás a francia-német-luxemburgi koprodukció. A dolgok és a viszonyrendszerek relativitását, a világ bizonytalanságát a lebegéssel gyönyörűen szimbolizáló kulissza által a film üzenete – a barátság összetartó ereje, a hit és gyermeki fantázia megóvása, a kitartás fontossága – még meggyőzőbb lehetne, ha a kissé halovány és döcögő dramaturgia nem rontana az összhatáson. A figurák kedvesen amorfak és mindegyiknek megvan a maga jellegzetes vonása, de emellé nem társul igazi karakter: a nagy mafla kifejezetten unalmasra sikeredett. Van ugyan izgalom, van megkönnyebbülés, de katarzis nincs. Mégis, a látványvilág zsenialitása és igényes kidolgozása miatt a Sárkányvadászok kiemelkedő gyerekfilm: újabb bizonyíték a fantázia határtalanságára.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 2117 átlag: 5.56 |
 |
|
|
|
