KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/november
KRÓNIKA
• Schubert Gusztáv: John Alton 1901-1996
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Marivaux és Sarajevaux Velence
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Fém és hús David Cronenberg filmjei

• Nádori Péter: Fehér-házi-mozi Amerikai elnökfilm
• Fáber András: A boldogság profán prófétája Casanova a filmsztár
AMERIKAI FÜGGETLENEK
• Csejdy András: És mégis mozog a kép Sundance filmhét

• Fáber András: A magyar Casanova
MULTIMÉDIA
• Horváth Antal Balázs: Paradicsom eszképistáknak Interaktív mozi
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Idiótaképzés Égi manna
MULTIMÉDIA
• Nyírő András: Szalon-beszélgetések Internet
MAGYAR MŰHELY
• Kristóf B. Attila: Mohács óta számoljuk a kudarcokat Beszélgetés Simó Sándorral
• Bihari Ágnes: A derengő lenyomat Beszélgetés Sopsits Árpáddal
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Póttörténelem A vád
• Nevelős Zoltán: Indokína aljas utcái A riksás fiú
• Csejdy András: Vegyes zöldség Négy szoba
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Véres aratás
• Barna György: Ha ölni kell
• Vidovszky György: Láncreakció
• Vidovszky György: Phenomenon
• Harmat György: Bölcsek kövére
• Barotányi Zoltán: A kalandor
KÖNYV
• Nagy Eszter: Föld Ottó: Fénytörések
• Politzer Péter: Dr. Kricsfalvi Anita: A filmrendező és a producer

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Spionfióka

Zsenits Györgyi

 

A hullák száma alapján kezdetben azt hihetjük, hogy szabályos krimit látunk, néminemű giccs-beütéssel. Valaki irtja a közöspiaci pénzügyminisztereket, évezredünk utolsó esztendeiben, az Egyesült Európában. Hogy ki lehet a jeles államférfiak bősz fejvadásza, azt a „spionfiókának” kell kiderítenie; mely feladatának ő – némi arckormozódás árán – maradéktalanul eleget is tesz. Ennél többet pedig igazán nem várhatunk egy szívdöglesztően szép és lefegyverzően jómodorú bukott diáktól.

A parodisztikus elemekben bővelkedő krimi valamivel többet nyújt e kommersz műfaj kívánalmainál; viszont valamivel kevesebbet annál, hogysem valódi krimiparódiának tekinthessük. A rendező féktelen ötletrohamai és elképesztően szertelen ugrándozásai helyszínek, végletes jellemű szereplők és különböző korok technikatörténeti furcsaságai között néha már-már az abszurdba hajlítják a kémhistóriát. Ez a tobzódás teszi végül is valamelyest szórakoztatóvá a filmet. A XXI. század hajnalán egy várkastélyban aranycsinálásra berendezett alkimista boszorkánykonyha annyira blőd ötlet, hogy már nevethetünk is rajta. Egy évezred kriminalisztikai leleményeit másfél órában sűrítve megmutatni, manapság bizonnyal a filmes „bölcsek kövének” látszhat; az aranycsinálás művészetét mindamellett még tanulmányoznia kell a rendezőnek...


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/09 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4202