KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/november
KRÓNIKA
• Schubert Gusztáv: John Alton 1901-1996
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Marivaux és Sarajevaux Velence
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Fém és hús David Cronenberg filmjei

• Nádori Péter: Fehér-házi-mozi Amerikai elnökfilm
• Fáber András: A boldogság profán prófétája Casanova a filmsztár
AMERIKAI FÜGGETLENEK
• Csejdy András: És mégis mozog a kép Sundance filmhét

• Fáber András: A magyar Casanova
MULTIMÉDIA
• Horváth Antal Balázs: Paradicsom eszképistáknak Interaktív mozi
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Idiótaképzés Égi manna
MULTIMÉDIA
• Nyírő András: Szalon-beszélgetések Internet
MAGYAR MŰHELY
• Kristóf B. Attila: Mohács óta számoljuk a kudarcokat Beszélgetés Simó Sándorral
• Bihari Ágnes: A derengő lenyomat Beszélgetés Sopsits Árpáddal
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Póttörténelem A vád
• Nevelős Zoltán: Indokína aljas utcái A riksás fiú
• Csejdy András: Vegyes zöldség Négy szoba
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Véres aratás
• Barna György: Ha ölni kell
• Vidovszky György: Láncreakció
• Vidovszky György: Phenomenon
• Harmat György: Bölcsek kövére
• Barotányi Zoltán: A kalandor
KÖNYV
• Nagy Eszter: Föld Ottó: Fénytörések
• Politzer Péter: Dr. Kricsfalvi Anita: A filmrendező és a producer

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Egy elkényeztetett gyermek utazása

Bikácsy Gergely

 

Az „elkényeztetett gyermek” egy multimilliomos párizsi nagyvállalkozó. Ötvenévesen majd minden üzletágban ő a császár, de nagyon mélyről küzdötte fel magát: volt állatidomár és akrobata, légtornász és hivatásos árvagyerek. Munkatársai és beosztottai, elvált felesége és gyermekei rajonganak érte: nemcsak szép, de okos is. Viszont rosszul érzi magát a bőrében. Nemhiába vette fel a Lion – Oroszlán – nevet, sivatagba vágyik, kétkezi és cserzettbőrű, véres kalandokra. Ezért vitorlással kifut a nagy, csupasz Óceánra, ott eltűnik, és csavargóként kezd új életet a sivatagi Afrikában. E cserzettbőrű ál-Oroszlánt maga Belmondo játssza, atyás mű-bajusszal és sok ráncos szem-hunyorítással. Afrikában emberére akad aztán: egy satnya és félszeg, szintén Párizsból szalasztott fiatalemberre. Összeáll az ifjúval, pátyolgatja, nevelgeti, s végül, álruhásan, rangrejtve visszahódítják a Párizsban hagyott milliomosbirodalmat.

Lelouch filmje – nem először a sarlatán-ügyességű rendező pályáján – nyílt giccs, harsogó nagy érzelmekkel, kalanddal, könnyel, heppienddel. Az a baj, hogy rossz, ásatag, gusztustalan giccs ez már, talán először a pályáján. Iróniának, humornak alig van nyoma, a történetmesélés meglepetései egyre kínosabban erőltetettek, formanyelvről, filmről alig beszélhetünk: a cukros história képeskönyve pereg, pereg ugyan, de mintha egy csaló kezében peregnének a kártyalapok: gyorsan ugyan, de hamisan. Belmondo nemcsak rossz, de a maszkja is viszolyogtató. A lassan nálunk is ismertté váló Richard Anconina szintén túljátssza szerepét, s jellemző, hogy még így is csak őmiattuk érdemes betévedni a moziba, aztán be nem várva a boldog, oroszlán-szívű véget, gyáván, nyuszis gyorsasággal és köznapi derűvel otthagyni őket a ragadós mozivásznon.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/01 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4029