KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/október
KRÓNIKA
• (X) : Shoot in Hungary
MAGYAR FILM
• Jancsó Miklós: Örök vadászmezők A Magyar Filmesek Világtalálkozójára
• Muhi Klára: Nagytotál Operatőrök
• Molnár Gál Péter: Miként válik valakiből vámpír? Lugosi Béla
• Kőniger Miklós: Egy elfeledett sztár Putti Lya
• Balogh Gyöngyi: Magyar románc Varrógéptől az írógépig
• Király Jenő: Magyar románc Varrógéptől az írógépig
TITANIC
• Csejdy András: New Age láger Biztonságban
• Nevelős Zoltán: Rémmese a búzamezőkről Philip Ridley két filmje
• Nevelős Zoltán: Repülő hattyúk, krokodilok Telefoninterjú Philip Ridley-vel
• Horányi Attila: Minnesängerek Szeptemberi dalok; Nico ikon
• Forgách András: Aranyhal a pokolban Benjamenta Intézet
• Kömlődi Ferenc: Fekete-fehér, igen-nem Varrat
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Na’Conxipan Részletek egy forgatókönyvből
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Image Égi manna
• Almási Miklós: A fantázia kisajátítása Megatévé
KÉPREGÉNY
• Láng István: A teremtő fürdőköpenye
• Bayer Antal: Képregény és Internet
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Vak vezet világtalant Bolse vita
• Reményi József Tamás: Házilagos P. Howard A három testőr Afrikában
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Ments meg uram!
• Csejdy András: Majd’ megdöglik érte
• Schubert Gusztáv: Isten hozott a babaházban!
• Barna György: Az ördög háromszöge
• Harmat György: A hűtlenség ára
• Barotányi Zoltán: A Függetlenség Napja
• Hungler Tímea: Hárman párban
• Mátyás Péter: Twister
KÖNYV
• Báron György: Bíró Yvette: A rendetlenség rendje; Egy akt felöltöztetése
• Nagy Eszter: Erdély Miklós: A filmről
• Kelecsényi László: Truffaut – Hitchcock
• Kelecsényi László: Gervai András: Mozi az alagútban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Visszajelzés

Dániel Ferenc

 

Problémaérzékeny alkotók dolgoznak a Lenfilm-stúdióban: szinte azon frissiben vitték szalagra Gelman új – az 1977-es esztendő szovjet színházi életét megmozgató színdarabját. Pontosabban fogalmazva: ipari-moralitás drámáját. Ez a mozgóképi változat kitűnő színészeknek biztosít feszes kamarajáték-lehetőséget – és még egy előny: a kópiákkal eljuttathatják a dráma üzenetét távoli építkezések kis vetítőtermeibe, hogy vitára ösztökéljen; netán jobb belátásra bírjon karriervágytól hajtott építésvezetőket is. A Visszajelzés mégsem igazi film; bármennyire is hajlok e kifejezésforma legtágabb értelmezésére.

Novoburinszk a moralitás költött színtere. Néhány külső kép elkapkodott látványa igazolja csak, hogy itt kombinát épül; létfontosságú: ahonnan majd termékek, alapanyagok áradnak más fontos kombinátokba, gyárakba. Novoburinszkban is van beruházási mizéria, feszített terv, előrehozott határidő; van alsó-, közép- és felsőszintű gazdaságirányítás, pártvezetés – jól ismert ipari csatatér ez, egyszersmind embert próbáló erkölcsi küzdőtér.

Kinek a morálja méretik meg? Elsőül Szakuliné, az újdonsült és harminckilenc évesen is fiatalnak titulált párttitkáré. Az ő lovagi feladata harcolni a látványos, ámde rövid távú félsikerek ellen. Küzdeni a technológiai józanságért. Tárán lebeg Nurkov építésvezető lelkiismerete is, akitől éppenhogy azt várják felettesei: rátermettségét mutatványokkal bizonyítsa (kerüljön akár kidobott milliókba). És vizsgáznak mind a többiek: a helyezkedők, basáskodók, atyai fölöttesek, elnémítottak, tisztességesek, bárdolatlan karrieristák.

Mire a filmvita végén a felettes KB, igazságot téve, a józanabb s kisebbik rossz mellett dönt, szinte csömörlésig jóllakunk az erkölcsi magatartások mozzanataival; elegünk van a tárgyalótermekből, hivatali dolgozószobákból. Ellenőrizhető adatok, betekintés híján már-már kétkedve nézünk jókra, rosszakra egyaránt. S szeretnénk amúgy istenigazából belelátni végre az építkezés tervdokumentációjába, ütemezésébe, a munkanaplókba, az anyagforgatásba. Magyarán: szeretnénk végre látni egy dokumentumfilmet, amely ábrázol, nem moralizál. Bizonyító erejű képekben írván le, hogy valójában mitől függ millióink herdálása; ahelyett, hogy lebonyolítanának egy ügyet, létesítenének valamit az építészeti és közgazdasági törvényszerűségek szakszerű adaptálásával.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1979/10 48-49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8127