KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/október
KRÓNIKA
• (X) : Shoot in Hungary
MAGYAR FILM
• Jancsó Miklós: Örök vadászmezők A Magyar Filmesek Világtalálkozójára
• Muhi Klára: Nagytotál Operatőrök
• Molnár Gál Péter: Miként válik valakiből vámpír? Lugosi Béla
• Kőniger Miklós: Egy elfeledett sztár Putti Lya
• Balogh Gyöngyi: Magyar románc Varrógéptől az írógépig
• Király Jenő: Magyar románc Varrógéptől az írógépig
TITANIC
• Csejdy András: New Age láger Biztonságban
• Nevelős Zoltán: Rémmese a búzamezőkről Philip Ridley két filmje
• Nevelős Zoltán: Repülő hattyúk, krokodilok Telefoninterjú Philip Ridley-vel
• Horányi Attila: Minnesängerek Szeptemberi dalok; Nico ikon
• Forgách András: Aranyhal a pokolban Benjamenta Intézet
• Kömlődi Ferenc: Fekete-fehér, igen-nem Varrat
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Na’Conxipan Részletek egy forgatókönyvből
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Image Égi manna
• Almási Miklós: A fantázia kisajátítása Megatévé
KÉPREGÉNY
• Láng István: A teremtő fürdőköpenye
• Bayer Antal: Képregény és Internet
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Vak vezet világtalant Bolse vita
• Reményi József Tamás: Házilagos P. Howard A három testőr Afrikában
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Ments meg uram!
• Csejdy András: Majd’ megdöglik érte
• Schubert Gusztáv: Isten hozott a babaházban!
• Barna György: Az ördög háromszöge
• Harmat György: A hűtlenség ára
• Barotányi Zoltán: A Függetlenség Napja
• Hungler Tímea: Hárman párban
• Mátyás Péter: Twister
KÖNYV
• Báron György: Bíró Yvette: A rendetlenség rendje; Egy akt felöltöztetése
• Nagy Eszter: Erdély Miklós: A filmről
• Kelecsényi László: Truffaut – Hitchcock
• Kelecsényi László: Gervai András: Mozi az alagútban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Jim Craig

Vanicsek Péter

 

Amiért mi, magyarok egyként felhördülünk a tschikós-gulásch-pántlikás-féle búsmagyar képre, azért próbálta George Miller is száműzni filmjéből a koala-kenguru-aranyláz ausztrál sztereotípiáit. Helyükre azonban csupán újabb sztereotípiákat állít. Abból, ahogy az alkotók szinte vallásos áhítattal ábrázolják az ember és a ló kapcsolatát, sejthető: tűz-víz-ló egy nívójú fogalmak: az élet feltételei.

A film a deheroizáló, realisztikus „vadnyugati” filmek ama markánsan jelentkező vonulatához tartozik, amely az ember-természet viszonyt a maga kíméletlen kegyetlenségében is némi líraisággal szemléli. A képi szuperprodukcióban sztereó hangosítással vadlovak és jó hegyi mének száguldoznak fel s alá – valóban lenyűgöző a látvány. Kevésbé boldogul a rendező kétlábú hősei mozgatásával. A közös szerelmükért vérre menően vetélkedő testvérek története, az árva lovászfiú és a gazdag kereskedő lányának nehézségekkel tarkított viszonya számtalan variációban és helyszínen került már elénk, így a kegyetlen és gyönyörű természet, a mégis győzedelmes ember, az örökké robogó megannyi pompás paripa csupán egyetlen nagy díszletet alkot. Stílszerűen szólva: couleur ló-cale-t!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/11 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6284