KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/október
KRÓNIKA
• (X) : Shoot in Hungary
MAGYAR FILM
• Jancsó Miklós: Örök vadászmezők A Magyar Filmesek Világtalálkozójára
• Muhi Klára: Nagytotál Operatőrök
• Molnár Gál Péter: Miként válik valakiből vámpír? Lugosi Béla
• Kőniger Miklós: Egy elfeledett sztár Putti Lya
• Balogh Gyöngyi: Magyar románc Varrógéptől az írógépig
• Király Jenő: Magyar románc Varrógéptől az írógépig
TITANIC
• Csejdy András: New Age láger Biztonságban
• Nevelős Zoltán: Rémmese a búzamezőkről Philip Ridley két filmje
• Nevelős Zoltán: Repülő hattyúk, krokodilok Telefoninterjú Philip Ridley-vel
• Horányi Attila: Minnesängerek Szeptemberi dalok; Nico ikon
• Forgách András: Aranyhal a pokolban Benjamenta Intézet
• Kömlődi Ferenc: Fekete-fehér, igen-nem Varrat
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Na’Conxipan Részletek egy forgatókönyvből
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Image Égi manna
• Almási Miklós: A fantázia kisajátítása Megatévé
KÉPREGÉNY
• Láng István: A teremtő fürdőköpenye
• Bayer Antal: Képregény és Internet
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Vak vezet világtalant Bolse vita
• Reményi József Tamás: Házilagos P. Howard A három testőr Afrikában
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Ments meg uram!
• Csejdy András: Majd’ megdöglik érte
• Schubert Gusztáv: Isten hozott a babaházban!
• Barna György: Az ördög háromszöge
• Harmat György: A hűtlenség ára
• Barotányi Zoltán: A Függetlenség Napja
• Hungler Tímea: Hárman párban
• Mátyás Péter: Twister
KÖNYV
• Báron György: Bíró Yvette: A rendetlenség rendje; Egy akt felöltöztetése
• Nagy Eszter: Erdély Miklós: A filmről
• Kelecsényi László: Truffaut – Hitchcock
• Kelecsényi László: Gervai András: Mozi az alagútban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hamupipőke

Kapecz Zsuzsa

 

„Szivárvány ragyog fenn az égen, higgyél hát a mesékben, és álmod majd valóra vál” – énekel a kórus a Hamupipőkében, és ez a pár sor akár Disney életrajzának mottója lehetne. A világ valamennyi filmlexikonjából megtudhatjuk, hogy a képzőművészeti akadémiát végzett, fiatal Walt előbb újságoknak rajzolt karikatúrákat, majd diafilmekkel kísérletezett, és fivérével, a fényképész Roy-jal kezdte meg a rajzfilmek gyártását. A későbbi Walt Disney Stúdió háromezer embert foglalkoztatott; Disney a trükkfilm-műfaj sajátos stílusú tökéletesítője lett. Hússzor kapott Oscar-díjat, és ezt alighanem soha senki nem fogja túlszárnyalni. Még azok is elismerik, hogy a Disney-teremtmények ma már klasszikus alakok, akik ezt a fajta képi világot túlzottan édeskésnek találják, és viszolyognak Disneyland üzleti fogásaitól.

Disney életművének körülbelül egyötöde kering Magyarországon, és időről-időre makacsul ugyanazokat a filmjeit újítják fel. A Grimm-feldolgozások közül most az 1949-ben készült Hamupipőkét láthatjuk újra. Nem annyira pergő, mint a Hófehérke, és nem annyira látványos, mint a Csipkerózsika, de a mellékszereplő állatok karakteres lényei itt is ellensúlyozzák az emberfigurák unalmasságát. A találékony Jaq egér Plútó kutyával, Donald kacsával és Mickey egérrel menetel egy sorban az örökzöldek ranglistáján, így hát a gyerekeknek mindenképpen jó szórakozás a Hamupipőke, a felnőtt nézők pedig elsősorban Tolnay Klári és Rozsos István szinkronhangját fogják élvezni, az idősebbek talán még az ötvenes évek zenei stílusában hangszerelt dalokat is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/01 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5941