KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/október
KRÓNIKA
• (X) : Shoot in Hungary
MAGYAR FILM
• Jancsó Miklós: Örök vadászmezők A Magyar Filmesek Világtalálkozójára
• Muhi Klára: Nagytotál Operatőrök
• Molnár Gál Péter: Miként válik valakiből vámpír? Lugosi Béla
• Kőniger Miklós: Egy elfeledett sztár Putti Lya
• Balogh Gyöngyi: Magyar románc Varrógéptől az írógépig
• Király Jenő: Magyar románc Varrógéptől az írógépig
TITANIC
• Csejdy András: New Age láger Biztonságban
• Nevelős Zoltán: Rémmese a búzamezőkről Philip Ridley két filmje
• Nevelős Zoltán: Repülő hattyúk, krokodilok Telefoninterjú Philip Ridley-vel
• Horányi Attila: Minnesängerek Szeptemberi dalok; Nico ikon
• Forgách András: Aranyhal a pokolban Benjamenta Intézet
• Kömlődi Ferenc: Fekete-fehér, igen-nem Varrat
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Na’Conxipan Részletek egy forgatókönyvből
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Image Égi manna
• Almási Miklós: A fantázia kisajátítása Megatévé
KÉPREGÉNY
• Láng István: A teremtő fürdőköpenye
• Bayer Antal: Képregény és Internet
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Vak vezet világtalant Bolse vita
• Reményi József Tamás: Házilagos P. Howard A három testőr Afrikában
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Ments meg uram!
• Csejdy András: Majd’ megdöglik érte
• Schubert Gusztáv: Isten hozott a babaházban!
• Barna György: Az ördög háromszöge
• Harmat György: A hűtlenség ára
• Barotányi Zoltán: A Függetlenség Napja
• Hungler Tímea: Hárman párban
• Mátyás Péter: Twister
KÖNYV
• Báron György: Bíró Yvette: A rendetlenség rendje; Egy akt felöltöztetése
• Nagy Eszter: Erdély Miklós: A filmről
• Kelecsényi László: Truffaut – Hitchcock
• Kelecsényi László: Gervai András: Mozi az alagútban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Űrgolyhók

Szemadám György

 

Ez a meglehetősen fantáziátlan golyhósággal magyarított opusz a Csillagok háborújának a paródiája, hisz a hollywoodi gondolkodás szerint a kasszasikert hozó filmeknek először el kell készíteni a folytatásait, majd ha már több bőr nem nyúzható le az alapötletről, akkor el kell adni a paródiáját. A metro-goldwyn-mayerizmus egyik profi üzletembere – Mel Brooks – fémjelzi az Űrgolyhókat producerként, rendezőként, társíróként és kétféle szerepben megjelenő színészként is. Ez az elszánt vállalkozó alakítja a filmen a Csillagok háborújából ismert, denevérfülű, bölcs törpe – Yoda – báb-szerűen félresikerült alteregóját, akit ezúttal a vicc kedvéért Joghurtnak neveznek, valamint Skroob elnököt, az önhitt stupidság és infantilis rosszindulat megtestesítőjét. A film persze elsősorban azok számára élvezhető, akik ismerik az eredetit, vagy még azoknak sem. Félek, hogy a nézők többségének a szemében Dark Helmet (Sötét Sisak) nem lesz majd más, mint egy mókásan hatalmas sisak alatt grimaszoló nem annyira mókás Woody Allen-utánzat, Lone Starr (Magányos Csillag) egy másodvonalbeli western-film kellékese, a félig ember-félig kutya korcsként eladott Morzsa egy szilveszteri jelmezbálból szabadult középszerű humorista hakniprodukciója, s a szánni való női arany robotról sem jut majd más az ember eszébe, mint az, hogy milyen hihetetlenül kényelmetlen lehetett a színésznőnek, aki kénytelen volt belebújni ebbe a funkciótlanságában is groteszk, antropomorf konzervesdoboz-ba. Az Űrgolyhók legemlékezetesebb része számomra az a humorosnak szánt, ám önvallomásra sikeredett jelenete volt, ahol Mel Brooks Joghurt jelmezében egy butikos szakszerűségével mutogatja a film motívumait felhasználó, eladásra kínált bóvlikat. Hiába: reklám nélkül nincs mozi, ám a reklám mindig csak a reklámról szól.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/09 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4710