KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/október
KRÓNIKA
• (X) : Shoot in Hungary
MAGYAR FILM
• Jancsó Miklós: Örök vadászmezők A Magyar Filmesek Világtalálkozójára
• Muhi Klára: Nagytotál Operatőrök
• Molnár Gál Péter: Miként válik valakiből vámpír? Lugosi Béla
• Kőniger Miklós: Egy elfeledett sztár Putti Lya
• Balogh Gyöngyi: Magyar románc Varrógéptől az írógépig
• Király Jenő: Magyar románc Varrógéptől az írógépig
TITANIC
• Csejdy András: New Age láger Biztonságban
• Nevelős Zoltán: Rémmese a búzamezőkről Philip Ridley két filmje
• Nevelős Zoltán: Repülő hattyúk, krokodilok Telefoninterjú Philip Ridley-vel
• Horányi Attila: Minnesängerek Szeptemberi dalok; Nico ikon
• Forgách András: Aranyhal a pokolban Benjamenta Intézet
• Kömlődi Ferenc: Fekete-fehér, igen-nem Varrat
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Na’Conxipan Részletek egy forgatókönyvből
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Image Égi manna
• Almási Miklós: A fantázia kisajátítása Megatévé
KÉPREGÉNY
• Láng István: A teremtő fürdőköpenye
• Bayer Antal: Képregény és Internet
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Vak vezet világtalant Bolse vita
• Reményi József Tamás: Házilagos P. Howard A három testőr Afrikában
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Ments meg uram!
• Csejdy András: Majd’ megdöglik érte
• Schubert Gusztáv: Isten hozott a babaházban!
• Barna György: Az ördög háromszöge
• Harmat György: A hűtlenség ára
• Barotányi Zoltán: A Függetlenség Napja
• Hungler Tímea: Hárman párban
• Mátyás Péter: Twister
KÖNYV
• Báron György: Bíró Yvette: A rendetlenség rendje; Egy akt felöltöztetése
• Nagy Eszter: Erdély Miklós: A filmről
• Kelecsényi László: Truffaut – Hitchcock
• Kelecsényi László: Gervai András: Mozi az alagútban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Idétlen időkig

Varga Zoltán

Groundhog Day – amerikai, 1993. Rendező: Harold Ramis. Szereplők: Bill Murray, Andie MacDowell, Chris Elliott. Forgalmazó: GHE. 101 perc.

 

Harold Ramis legalább kétszer aranybetűkkel írta be nevét a filmvígjátékok nagykönyvébe: társszerzőként és színészként a Szellemirtók csapatának megalkotásával s egyikük megformálásával, rendezőként (és ismét társíróként) pedig az Idétlen időkig egyszerre nemes tradíciókat idéző-folytató és a posztmodern korszellemre is rezonáló munkájával, melyet negyedszázad elteltével bízvást emlegethetünk a klasszikusok között. A bugyuta hazai címet zseniális filmre aggatták, melynek óhollywoodi előzményei között olyan James Stewart-filmeket találunk, mint Az élet csodaszép és a Harvey. Ramis műve is komédia és fantasy ötvözete, s Capra és Koster meséihez hasonlóan csupán egyetlen mozzanata érvényteleníti a valószerűség elvárásait, ez az „apróság” azonban mindent megváltoztat, és éppen ez vezet a posztmodern kérdéskörökhöz. Főszereplőnk minden nap ugyanazt a napot éli át, újra és újra nekikezdhet a kisvárosi közegben töltött Mormota Napnak. Az egyenes vonalú elbeszélés lebontása, a történettöredékeket és eseményvariációkat sorjázó cselekményvezetés a posztmodern mozi kedvelt fogása – sőt, az Idétlen időkig inspirációja máig kimutatható: az egyetlen nap ismétlődésének szituációja az utóbbi években feltűnt inváziós sci-fiben (A holnap határa), mesefantasyban (Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei), de még slasherfilmben is (Boldog halálnapot!).

Ezzel együtt a klasszikus hollywoodi szemlélet megőrződése is kitapintható: kezdetben kiállhatatlan hősünk jellemfejlődése – mogorva fráterből afféle önkéntes őrangyallá válik – éppoly nyomatékos, mint a szerelmi motiváció beteljesülése, s ez mérsékli a posztmodern hevületet. Ugyanakkor hagyománytörő módon éppen a legnagyobb rejtélyre nincs magyarázat, sohasem derül ki, miért s miként keletkezik a főhőst csapdába ejtő időhurok – s ez rendkívüli módon kedvez a film nyitottságának, filozófiai és teológiai olvasatok sorát ösztönzi. Ramis filmje mégsem intellektuális mélységei, hanem főszereplője, Bill Murray miatt megunhatatlan. Bizonyosan az égben köttetett, hogy a cinikus alakok megformálásában járatos művész – a Szellemes karácsonyban már remekelt hasonló szerepkörben – Phil Connors bőrébe bújjon: ha kisvárosnyi mellékkarakter asszisztál is hozzá, az Idétlen időkig valójában Bill Murray ragyogó egyszemélyes showműsora.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/03 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14014