KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/október
KRÓNIKA
• (X) : Shoot in Hungary
MAGYAR FILM
• Jancsó Miklós: Örök vadászmezők A Magyar Filmesek Világtalálkozójára
• Muhi Klára: Nagytotál Operatőrök
• Molnár Gál Péter: Miként válik valakiből vámpír? Lugosi Béla
• Kőniger Miklós: Egy elfeledett sztár Putti Lya
• Balogh Gyöngyi: Magyar románc Varrógéptől az írógépig
• Király Jenő: Magyar románc Varrógéptől az írógépig
TITANIC
• Csejdy András: New Age láger Biztonságban
• Nevelős Zoltán: Rémmese a búzamezőkről Philip Ridley két filmje
• Nevelős Zoltán: Repülő hattyúk, krokodilok Telefoninterjú Philip Ridley-vel
• Horányi Attila: Minnesängerek Szeptemberi dalok; Nico ikon
• Forgách András: Aranyhal a pokolban Benjamenta Intézet
• Kömlődi Ferenc: Fekete-fehér, igen-nem Varrat
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Na’Conxipan Részletek egy forgatókönyvből
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Image Égi manna
• Almási Miklós: A fantázia kisajátítása Megatévé
KÉPREGÉNY
• Láng István: A teremtő fürdőköpenye
• Bayer Antal: Képregény és Internet
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Vak vezet világtalant Bolse vita
• Reményi József Tamás: Házilagos P. Howard A három testőr Afrikában
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Ments meg uram!
• Csejdy András: Majd’ megdöglik érte
• Schubert Gusztáv: Isten hozott a babaházban!
• Barna György: Az ördög háromszöge
• Harmat György: A hűtlenség ára
• Barotányi Zoltán: A Függetlenség Napja
• Hungler Tímea: Hárman párban
• Mátyás Péter: Twister
KÖNYV
• Báron György: Bíró Yvette: A rendetlenség rendje; Egy akt felöltöztetése
• Nagy Eszter: Erdély Miklós: A filmről
• Kelecsényi László: Truffaut – Hitchcock
• Kelecsényi László: Gervai András: Mozi az alagútban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A keresés

Kovács Kata

The Search – francia, 2014. Rendezte és írta: Michel Hazanavicius. Kép: Guillaume Schiffman. Szereplők: Bérénice Bejo (Carole), Annette Bening (Helen), Maksim Emelyanov (Kolia), Abdul Khalim Mamutsiev (Hadji), Zukhra Duishvili (Raissa). Gyártó: La Petite Reine / Orange Studio / Wild Bunch. Forgalmazó: Vertigo Média kft. Feliratos. 149 perc.

 

Háborús tematika és gyermek hős találkozik A némafilmessel világhírűvé vált Michel Hazanavicius legújabb, 1999-es csecsen háború idején játszódó munkájában, Fred Zinnemann 1948-as, azonos című filmjének remake-jében. A több szálon futó cselekmény kiindulópontja, hogy a kilencéves Hadji és nővére szemtanúi lesznek szüleik minden ok nélküli, könyörtelen meggyilkolásának. A testvérek szem elől tévesztik egymást, a kisfiú pedig csecsemő kisöccsükkel a karjában indul neki a világnak, ám hamarosan kénytelen egy küszöbön hagyni őt. A három testvér és az őket segítő két nyugati nő, az emberjogi képviselő (Bérénice Bejo) és az árvaházi vezető (Anette Bening) történetét, egy ártatlan orosz fiú kiképzett katonává, majd cinikus gyilkológéppé aljasulásának elbeszélése egészíti ki. A három fiú, a világról még keveset tudó kisbaba, az átélt borzalmaktól, a felnőtt fejjel is elbírhatatlan testvéri felelősségtől terhelt Hadji és a fiatal katona figurája a háború irracionalitásával szembesülő, ártatlan ember egyetlen, kortalan metaforájává áll össze.

Ugyanakkor a film szólni kíván az őket körülvevő közönyről is, amely a döntéshozók, a hatalom birtokosainak sajátja, és a köztes helyzetben lévő, segíteni vágyó, ám végső soron tehetetlen hivatalnokokról is. Sokat markol és keveset fog, ám nem elsősorban azért fúl kudarcba, mert a figurák vívódását csak felületesen láttatja, hanem azért, mert A némafilmesben adekvát szempilla rebegtető expresszív érzelemkifejező stílus valódi némafilm-alapanyag nélkül itt csupán naiv giccsbe torkollik, a kisrealista közegbe ültetett klasszikus hollywoodi stílus pedig disszonáns marad. Nem újdonság viszont, hogy a rendező ért a szavak nélküli filmezéshez, a mostani film csúcsteljesítménye is a Hadjit és nővérét alakító Abdul Khalim Mamutsiev és Zukhra Duishvili szinte néma, szívbemarkoló színészi jelenléte, mely mellett a világsztárok szentimentális játéka épp olyan hamisnak hat, mint a megmentők szerepében tetszelgők könnyei.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/11 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12472