KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/október
KRÓNIKA
• (X) : Shoot in Hungary
MAGYAR FILM
• Jancsó Miklós: Örök vadászmezők A Magyar Filmesek Világtalálkozójára
• Muhi Klára: Nagytotál Operatőrök
• Molnár Gál Péter: Miként válik valakiből vámpír? Lugosi Béla
• Kőniger Miklós: Egy elfeledett sztár Putti Lya
• Balogh Gyöngyi: Magyar románc Varrógéptől az írógépig
• Király Jenő: Magyar románc Varrógéptől az írógépig
TITANIC
• Csejdy András: New Age láger Biztonságban
• Nevelős Zoltán: Rémmese a búzamezőkről Philip Ridley két filmje
• Nevelős Zoltán: Repülő hattyúk, krokodilok Telefoninterjú Philip Ridley-vel
• Horányi Attila: Minnesängerek Szeptemberi dalok; Nico ikon
• Forgách András: Aranyhal a pokolban Benjamenta Intézet
• Kömlődi Ferenc: Fekete-fehér, igen-nem Varrat
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Na’Conxipan Részletek egy forgatókönyvből
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Image Égi manna
• Almási Miklós: A fantázia kisajátítása Megatévé
KÉPREGÉNY
• Láng István: A teremtő fürdőköpenye
• Bayer Antal: Képregény és Internet
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Vak vezet világtalant Bolse vita
• Reményi József Tamás: Házilagos P. Howard A három testőr Afrikában
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Ments meg uram!
• Csejdy András: Majd’ megdöglik érte
• Schubert Gusztáv: Isten hozott a babaházban!
• Barna György: Az ördög háromszöge
• Harmat György: A hűtlenség ára
• Barotányi Zoltán: A Függetlenség Napja
• Hungler Tímea: Hárman párban
• Mátyás Péter: Twister
KÖNYV
• Báron György: Bíró Yvette: A rendetlenség rendje; Egy akt felöltöztetése
• Nagy Eszter: Erdély Miklós: A filmről
• Kelecsényi László: Truffaut – Hitchcock
• Kelecsényi László: Gervai András: Mozi az alagútban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Daliás idők

Varga Zoltán

Magyar, 1984. Rendezte: Gémes József. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 80 perc.

Az 1980-as évek első éveiben a Pannónia Filmstúdió a közkedvelt sorozatok epizódjaiból összefűzött nagyfilmek mellett a merész kísérletezések, a formai útkeresés iránt is nyitottnak bizonyult az egészestés animációk terén. Kovásznai György trendindító, minden szabályra fittyet hányó 1979-es Habfürdője után következett Jankovics Marcell látomásos remekműve, a Fehérlófia, majd pedig Nepp József groteszk humort piedesztálra emelő rajzfilmje, a Hófehér is megszületett.

Ebbe a sorba illik Gémes József Daliás időkje is, Arany János Toldi-trilógiájának szabad adaptációja, amely nemcsak hazánkban, de világviszonylatban is egyedülálló, jelentős külföldi díjakkal elismert mű: mintegy három évtizedig az egyetlen egészestés festmény-animációként hivatkozhattak rá, amely a képzőművészethez legközelebb álló animáció-típust megkísérli a történetmeséléssel összeegyeztetni. A festmény-animáció iránti elkötelezettség és az egészestés film rendezésének tapasztalata vezetett a Daliás időkhöz: a Pannónia első külföldi nagyjátékfilmes megbízatásának magyar társalkotójaként a Hugó, a víziló felett bábáskodott a direktor, egyedi rövidfilmjei pedig – nemzetközileg is feltűnést keltett, kiváló darabok – a festmény-animáció és a fekete humorra fogékony, szimbolikus fogalmazásmód összekapcsolásáról tanúskodtak. A fanyar művészet-kritikaként és világvége-vízióként egyaránt felfogható Koncertissimo, a harmónia megtörésének ironikus meséjét tálaló Díszlépés, vagy a halottsiratás társadalmi rítusát fonákjáról láttató Temetés persze nem humorával előlegezi a Daliás időket, sokkal inkább a tömegjelenetek favorizálásával, a mozgásba hozott tömeggel. Vágtató lovagok, nagyszabású csatajelenetek szekvenciái szegélyezik a Daliás időket, melynek a XIX. század végi festészet táblaképeit idéző vizualitása ugyan nem mindig találja meg a mozgó és a statikus elemek kényes egyensúlyát, miként az elnagyolt és a részletgazdag ábrázolásmód váltogatása sem feltétlenül előnyös – a látványalkotás összességében mégis lehengerelheti a nézőt. Noha a főhős hangkommentárja kíséri a képeket, az eredeti változat még rendhagyóbb lett volna: csak zenekíséretet terveztek hozzá – a Műsorpolitikai Bizottság azonban kizárólag szöveggel „emészthetőbbé téve” hagyta jóvá a filmet.

Extrák: Gémes József animációs rövidfilmjei (Koncertissimo; Díszlépés; Temetés), továbbá egy interjúfilm a rendezővel (Mestersége: festő, animátor).

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/12 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11671