KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/október
KRÓNIKA
• (X) : Shoot in Hungary
MAGYAR FILM
• Jancsó Miklós: Örök vadászmezők A Magyar Filmesek Világtalálkozójára
• Muhi Klára: Nagytotál Operatőrök
• Molnár Gál Péter: Miként válik valakiből vámpír? Lugosi Béla
• Kőniger Miklós: Egy elfeledett sztár Putti Lya
• Balogh Gyöngyi: Magyar románc Varrógéptől az írógépig
• Király Jenő: Magyar románc Varrógéptől az írógépig
TITANIC
• Csejdy András: New Age láger Biztonságban
• Nevelős Zoltán: Rémmese a búzamezőkről Philip Ridley két filmje
• Nevelős Zoltán: Repülő hattyúk, krokodilok Telefoninterjú Philip Ridley-vel
• Horányi Attila: Minnesängerek Szeptemberi dalok; Nico ikon
• Forgách András: Aranyhal a pokolban Benjamenta Intézet
• Kömlődi Ferenc: Fekete-fehér, igen-nem Varrat
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Na’Conxipan Részletek egy forgatókönyvből
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Image Égi manna
• Almási Miklós: A fantázia kisajátítása Megatévé
KÉPREGÉNY
• Láng István: A teremtő fürdőköpenye
• Bayer Antal: Képregény és Internet
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Vak vezet világtalant Bolse vita
• Reményi József Tamás: Házilagos P. Howard A három testőr Afrikában
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Ments meg uram!
• Csejdy András: Majd’ megdöglik érte
• Schubert Gusztáv: Isten hozott a babaházban!
• Barna György: Az ördög háromszöge
• Harmat György: A hűtlenség ára
• Barotányi Zoltán: A Függetlenség Napja
• Hungler Tímea: Hárman párban
• Mátyás Péter: Twister
KÖNYV
• Báron György: Bíró Yvette: A rendetlenség rendje; Egy akt felöltöztetése
• Nagy Eszter: Erdély Miklós: A filmről
• Kelecsényi László: Truffaut – Hitchcock
• Kelecsényi László: Gervai András: Mozi az alagútban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Nem beszélek zöldségeket

Kolozsi László

La tête en friche – francia, 2010. Rendezte: Jean Becker. Írta: Marie-Sabine Roger regényéből Jean Becker. Kép: Arthur Cloquet. Zene: Laurent Voulzy. Szereplők: Gérard Depardieu (Germain Chazes), Gisèle Casadesus (Margueritte), Rea Mauranen (Francine), Patrick Bouchitey (Landremont). Gyártó: Canal+ / ICE3. Forgalmazó: Mokép. Feliratos. 82 perc.

Polcz Alaine mesélte, hogy Kisoroszi határában, közel a kempinghez, élt egy lakókocsiban egy nagyon kedves férfi. Akin tudott segített, kocsija mögött kis veteményes húzódott, nem volt terhére senkinek. A pszichológusnő megkedvelte, és tanítgatta, könyveket vitt neki, és a férfi egyre lelkesebb olvasó lett, mígnem kocsmai cimborái legnagyobb meglepetésére egyszer csak Kafkát idézett. Mintha e férfi történetét vitte volna filmre a Lápvidék gyermekei című filmről ismert Jean Becker. Akárcsak a multik és a városiasodás ellen szót emelő korábbi dolgozat, ez az alkotás is igen csendes, távol áll tőle minden nagyképűség, minden pökhendiség.

Becker a francia vidék csendjének elkötelezettje: e filmje is olyan, mint egy terebélyes fa, jó szemlélni, jó árnyékában meghúzni magunkat, míg közben zuhog a 3D-s filmek kíméletlen kénes esője. A filmben a színészek is, a legnagyobbak is, csöndesen, visszafogottan, minden szokásos manírjuk nélkül játszanak. Az idős hölgy, aki egy padon ücsörögve olvas, és beleakad a behemót, galamblelkű férfiba, a Maigret-filmekből ismerős: Gisèle Casadesus. A kertésznadrágos Germain, aki anyja házának kertjében tengődik, Gérard Depardieu.

Csak a sok suta visszaemlékezős epizódért kár, a megelevenedő olvasmányok képeiért. Ha ezek nem lennének, nyugodtabb szívvel jelenthetnénk ki, a világ nincs elveszve, ha születnek és születhetnek ilyen filmek. És az abba vetett remény, hogy a vidék meg fogja őrizni azt, amiért élni érdemes, nem alaptalan, és előbb vagy utóbb a gőgös városokból mindenki odavágyik majd. Az ilyen filmek miatt is…


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/03 54-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10562