KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/október
KRÓNIKA
• (X) : Shoot in Hungary
MAGYAR FILM
• Jancsó Miklós: Örök vadászmezők A Magyar Filmesek Világtalálkozójára
• Muhi Klára: Nagytotál Operatőrök
• Molnár Gál Péter: Miként válik valakiből vámpír? Lugosi Béla
• Kőniger Miklós: Egy elfeledett sztár Putti Lya
• Balogh Gyöngyi: Magyar románc Varrógéptől az írógépig
• Király Jenő: Magyar románc Varrógéptől az írógépig
TITANIC
• Csejdy András: New Age láger Biztonságban
• Nevelős Zoltán: Rémmese a búzamezőkről Philip Ridley két filmje
• Nevelős Zoltán: Repülő hattyúk, krokodilok Telefoninterjú Philip Ridley-vel
• Horányi Attila: Minnesängerek Szeptemberi dalok; Nico ikon
• Forgách András: Aranyhal a pokolban Benjamenta Intézet
• Kömlődi Ferenc: Fekete-fehér, igen-nem Varrat
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Na’Conxipan Részletek egy forgatókönyvből
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Image Égi manna
• Almási Miklós: A fantázia kisajátítása Megatévé
KÉPREGÉNY
• Láng István: A teremtő fürdőköpenye
• Bayer Antal: Képregény és Internet
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Vak vezet világtalant Bolse vita
• Reményi József Tamás: Házilagos P. Howard A három testőr Afrikában
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Ments meg uram!
• Csejdy András: Majd’ megdöglik érte
• Schubert Gusztáv: Isten hozott a babaházban!
• Barna György: Az ördög háromszöge
• Harmat György: A hűtlenség ára
• Barotányi Zoltán: A Függetlenség Napja
• Hungler Tímea: Hárman párban
• Mátyás Péter: Twister
KÖNYV
• Báron György: Bíró Yvette: A rendetlenség rendje; Egy akt felöltöztetése
• Nagy Eszter: Erdély Miklós: A filmről
• Kelecsényi László: Truffaut – Hitchcock
• Kelecsényi László: Gervai András: Mozi az alagútban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Padláson

Forgács Nóra Kinga

Na půdě aneb – cseh-szlovák-japán, 2009. Rendezte: Jiří Bárta. Írta: Jiří Bárta, Edgar Dutka. Kép: Ivan Vít, Zdenek Pospisil. Zene: Michal Pavlícek. Gyártó: Continental Film / At Armz / Bio Illusion. Forgalmazó: Best Hollywood. Szinkronizált. 76 perc.

 

Jiří Bárta animációs filmjében a legkülönbözőbb hétköznapi anyagok, elfeledett kacatok, féltve őrzött emlékek, kitudjamirejó hogyishívjákok állnak össze meghökkentő konstrukciókba, és kelnek életre változatos animációs technikák, például a báb, a gyurma, a rajz segítségével. Bonyolult textúrájú, izgő-mozgó, lüktető, kaotikus világ születik, az egyszerre nosztalgikus és fantasztikus padlás így múlt és jelen, emlékezet és fantázia találkozási helyévé válik.

A sztori egyfelől a klasszikus mesei történetszövést mutatja. A bőrönd lakói, azaz a szőke hajú baba és fura barátai, egy szőrös mackó, egy marionett-lovag és egy ceruzaorrú gyurmagolyóbis boldogan élnek egészen addig, míg a hőseinket kémlelő szoborszerű főgonosz el nem raboltatja a babát, hogy saját feleségévé tegye. A lovag, a mackó, a gyurmagolyó és a mesevilág többi figurája látványos kalandokat átélve szelik át a padlást, hogy kiszabadíthassák szeretett barátjukat a gonosz birodalmából. A padláson másfelől a történelemről mesél. A bőrönd lakóinak világát egy despota fenyegeti, aki a folyamatos megfigyelés és az erőszakos-ideologikus hatalomgyakorlás eszközeivel számolja fel a személyes szabadságot, államában negatív utópiákba illő módon a sokszorosítás fantasztikus motívuma jelzi az egyéni egzisztencia, az individuum veszélyeztetettségét. A két mesei világ összeütközésének tétje a padlás jövője.

Barta mesefilmje kissé poros, mégis kétségkívül szórakoztató és akciódús darab, egyben talán a születésnapját ünneplő demokrácia filmje (az eredeti alcím is így szól: Kinek van ma születésnapja?). A fenyegető gonosz birodalmát sújtó katasztrófa nemcsak az animációs filmek pusztulás-szekvenciáinak kreatív példája, hanem jelképiségében is beszédes. A történelmi (közel)múltra vonatkozó reflexiót keresni emellett talán azért is jogos, mert – vegyük példának akár az AZYL rövidfilmfesztivál idei életREklám pályázatának 20 év szabadság?! hívómondatát, akár a 6. Verzió fesztivál Húsz év demokrácia filmen című blokkját – a 2009-2010-es év egyik kiemelt tematikájára találunk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/06 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10167