KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/július
ETNOFILM
• Schubert Gusztáv: Még szomorúbb trópusok Etnofilm
• Jancsó Miklós: Antropológia ’96
• Fáber András: Szélmalmok Afrikában Beszélgetés Jean Rouch-sal
• Sipos Júlia: Mintha mindenki japán turista volna Beszélgetés Tari Jánossal
ÚJGENGSZTEREK
• Forgách András: Profik Szemtől szemben
• Csejdy András: Ásó, kapa, nagyharag A Bonnie és Clyde-legenda
LENGYEL FILM
• Mikola Gyöngyi: A változás apokalipszise Új lengyel filmek
• Antal István: Pillantás az Édenbe Beszélgetés Józef Robakowskival
MEDIAWAVE
• Csejdy András: Képek kocsmája Mediawave ’96
• Simó György: Képek kocsmája Mediawave ’96
• N. N.: A hatodik Interjú Hartyándi Jenővel a Mediawave igazgatójával
• Bihari Ágnes: Indiánok kamerával
• Parti Nagy Lajos: Egy kanál fór
ARANY PÁLMA
• Simó György: Szembeszél Beszélgetés Iványi Marcellel és Durst Györggyel
ATOM EGOYAN
• Nánay Bence: A káosz rítusai Az Egoyan-dramaturgia
• Balázs Attila: Arsinée Khanjian szemöldöke Turkálás az atom ego-videotékában
KÉPREGÉNY
• Tóth András György: A film nyelvrokona Francia képregény
• Tóth András György: Ardennes pogányai Beszélgetés Didier Comèsszel
VIDEÓKLIP
• Kömlődi Ferenc: Virtuális világnyelv
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Foci-nesze Égi manna
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Levelek Perzsiából
• Simó György: Itt van Eldorado
• Csejdy András: Elátkozott generáció
• Bori Erzsébet: Egy indián Párizsban
• Vidovszky György: Hasznos holmik
• Tamás Amaryllis: Még zöldebb a szomszéd nője
• Hungler Tímea: Tűz a víz alá!
• Csejdy András: Feküdj le kutyákkal...

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Papírmozi

Kránicz Bence

Imre herceg fehér lovon

Hiánycikknek számít mostanában a magyar történelmi képregény. Amíg a rendszerváltás előtt számos történelmi regénynek készült rajzos adaptációja, a korszak legfontosabb alkotói közé tartozó Fazekas Attilát pedig ma is izgatja a magyar régmúlt, addig a fiatalabb alkotók jellemzően inkább a jelenkorban vagy különféle fantáziavilágokban játszódó képregényekkel jelentkeznek. 2017-ben viszont két impozáns kiállítású történelmi munka is megjelent: az 56-os témájú Budapest angyala után a Magyar Királyság alapítása körüli években játszódó Királyok és kereszteket is kézbe vehettük.

Mészáros János író és Németh Levente rajzoló kötete francia mintákat idéz: fikciós kalandtörténet, amelyen látszik a kutatómunka, a történelmi tényanyag és az öltözetek, fegyverek, jelképek ismerete. Az alkotók nem a „kisemberek a történelem viharában” sémáját használják, noha manapság az a gyakoribb a műfajban, hanem Szent Istvánt, Imre herceget, II. Konrád német-római császárt léptetik fel a fontosabb szerepekben. A történet egyszerű és meglepetésektől mentes, de kellően fordulatos, és a valódi célja, hogy megismertesse a főhősöket, eligazítsa az olvasót az 1030 körüli magyar viszonyokban. És persze az, hogy csatákat, villogó kardokat, ágaskodó lovakat lássunk, csupa olyasmit, amit Németh Levente nagy kedvvel és tudással, aprólékosan rajzolt meg. Ezzel együtt érezhető, különösen egy-egy arc ábrázolásánál, hogy a kötet befejezésével kicsit sietnie kellett. Az alkotók külföldön is kiadnák a Királyok és kereszteket, az viszont a hazai piacon számít komoly fegyverténynek, hogy kellemetlen politikai mellékzöngék nélkül, szórakoztatóan, magas színvonalon mesélnek a magyar történelemről.

Mészáros János – Németh Levente: Királyok és keresztek I.: Voluntas Tua. Színes, keményfedeles, 100 oldal. Szerzői kiadás.

 

Hammett titkos ügynöke

Irodalmi berkekben kétségtelenül kevesebbet hivatkoznak rá, mint A máltai sólyomra, de Dashiell Hammett egy képregényhőst is kitalált a harmincas években, Corrigant, az FBI X-9-es kódjelű titkos ügynökét. Hammett csak a sorozat elejét írta, a Corrigan-képsorok viszont megszakításokkal egészen 1996-ig futottak különféle napilapok hátsó oldalán. A legjobb epizódok általános vélekedés szerint a hetvenes években készültek, amikor Archie Goodwin író és Al Williamson rajzoló, az amerikai képregényipar két legendás alakja vitték a sorozatot.

Williamson már az ötvenes években keresett rajzoló volt, ő szerezte Goodwinnak első képregényes munkáját, később pedig nemcsak gyakori alkotótársak, de remek barátok is lettek. Az X-9-ben Goodwin érezhetően kollégája keze alá dolgozott: ezek a pofonegyszerű, megmosolyogtató kémsztorik a hetvenes években már bőven idejétmúltnak számítottak, Williamson rajzai miatt mégis a műfaj klasszikusáról beszélhetünk. Szinte fotorealisztikusan élethű arcvonások, a sötét terek, árnyékok merész használata és akciófilmbe illő plánváltások jellemzik a Corrigan-stripeket. Nem tudom, a korszak rajzolói közül ki más tudott volna ilyen kis helyen, ennyire kevés eszközzel hasonlóan lenyűgöző képi világot kimunkálni.

Archie Goodwin – Al Williamson: X-9: Corrigan titkos ügynök. Fekete-fehér, puhafedeles, 120 oldal. Kiadó: Nero Blanco Comix.

 

A vörös veszedelem

Las Vegas, bombakísérletek, kommunistaveszély, feketelistázás – ennyiből ki is rajzolódik, ezúttal mibe ártja magát John Blacksad nyomozó. Címszavaknál azért nincs szükség többre, mert az immár itthon is töretlenül népszerű francia-spanyol sorozat, a Blacksad lényege éppen az, hogy az amerikai bűnügyi zsánerek párlatát nyújtsa, csak éppen ember- helyett állatszereplőkkel. A harmadik kötetben el lehet gondolkodni azon, mely valós személyek ihlették az ötvenes évekre jellemző típusfigurákat (exnáci tudós, beatköltő, korrupt politikus), a sztori viszont a kelleténél zavarosabb és sűrűbb. Ám ez nem sokat számít, amíg Juanjo Guarnido rajzaiban gyönyörködhetünk: az arcokra kiülő érzelmek, a mozdulatok, a korfestő díszletek ábrázolása, mint mindig, most is lélegzetelállító.

Juan Díaz Canales – Juanjo Guarnido: Blacksad – Vérvörös lélek. Színes, keményfedeles, 56 oldal. Kiadó: Pesti Könyv.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/02 64-65. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13542