KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/július
ETNOFILM
• Schubert Gusztáv: Még szomorúbb trópusok Etnofilm
• Jancsó Miklós: Antropológia ’96
• Fáber András: Szélmalmok Afrikában Beszélgetés Jean Rouch-sal
• Sipos Júlia: Mintha mindenki japán turista volna Beszélgetés Tari Jánossal
ÚJGENGSZTEREK
• Forgách András: Profik Szemtől szemben
• Csejdy András: Ásó, kapa, nagyharag A Bonnie és Clyde-legenda
LENGYEL FILM
• Mikola Gyöngyi: A változás apokalipszise Új lengyel filmek
• Antal István: Pillantás az Édenbe Beszélgetés Józef Robakowskival
MEDIAWAVE
• Csejdy András: Képek kocsmája Mediawave ’96
• Simó György: Képek kocsmája Mediawave ’96
• N. N.: A hatodik Interjú Hartyándi Jenővel a Mediawave igazgatójával
• Bihari Ágnes: Indiánok kamerával
• Parti Nagy Lajos: Egy kanál fór
ARANY PÁLMA
• Simó György: Szembeszél Beszélgetés Iványi Marcellel és Durst Györggyel
ATOM EGOYAN
• Nánay Bence: A káosz rítusai Az Egoyan-dramaturgia
• Balázs Attila: Arsinée Khanjian szemöldöke Turkálás az atom ego-videotékában
KÉPREGÉNY
• Tóth András György: A film nyelvrokona Francia képregény
• Tóth András György: Ardennes pogányai Beszélgetés Didier Comèsszel
VIDEÓKLIP
• Kömlődi Ferenc: Virtuális világnyelv
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Foci-nesze Égi manna
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Levelek Perzsiából
• Simó György: Itt van Eldorado
• Csejdy András: Elátkozott generáció
• Bori Erzsébet: Egy indián Párizsban
• Vidovszky György: Hasznos holmik
• Tamás Amaryllis: Még zöldebb a szomszéd nője
• Hungler Tímea: Tűz a víz alá!
• Csejdy András: Feküdj le kutyákkal...

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Lulu a hídon

Hegyi Pál

Lulu on the Bridge – amerikai, 1998. Rendezte: Paul Auster. Szereplők: Harvey Keitel, Mira Sorvino, Willam Dafoe, Vanessa Redgrave. Forgalmazó: Independent. 103 perc.

 

Nem könnyű olyan posztmodern mozit felidézni, ami a film-a-filmben alapötletéből kiindulva ne rejtvényfejtésre, a végtelennel való játékra hívná a nézőt. A Lulu a hídon éppen ilyen kivétel. A feltörekvő színésznő, Celia Burns megkapja G.W. Pabst 1929-es mesterművének remake-jében a Louise Brooks által megformált Lulu szerepét. A Pandóra szelencéjének hősnője mégsem ironikus, történeti utalás, sokkal inkább az önazonosság, a véletlen- és sorsszerűség kérdéseinek ürügye. Mary Louise Brooks a flapper, a végzet asszonyának egyik első ikonja volt, mai értelemben vett ünnepelt filmsztár. Igazi díva, férfivágyat tükröző, megtestesült filmvászon. Célia személyisége folyamatosan változik a történet során, ahogy szerelme, a jazz-szaxofonos Izzy is egy pillanat alatt válik sztárzenészből éttermi kisegítővé egy tébolyult pisztolytámadás következtében. A véletlen események, a kibontatlan rejtély sodrásában a film egyszerre románc és thriller, realista és mágikus műalkotás a szerelem megváltó hatalmáról. S hogy mégsem fordul giccsbe, arra a pazar szereplőgárdát is túlszárnyaló Harvey Keitel játéka a biztosíték.

A Lulu a hídon Paul Auster első önálló rendezéseként került a mozikba 1998-ban, három évvel a Füst és az Egy füst alattBeindulva című filmek forgatókönyvírói sikere után. Auster érezhetően mindent megtett, hogy saját szövege elemelt hangulatát látvánnyá formálja, de mindezért a statikus beállítások túlsúlyával, esetlegesnek ható kompozíciók sorával fizetett. A fogyatékosságok ellenére az amerikai regényíró rendezése nagyon is szerethető mozit eredményezett. A New York trilógiával befutott, hazánkban is kultikus figuraként tisztelt Auster szerzői filmje olyan, regényeiből már ismerős fordulattal zárul, amely nemcsak Celia és Izzy örök történetét nyitja meg a valóság felé, de a valóság kapuit is szélesre tárja az esendő képzelet teremtő ereje előtt. Mert filmbe ágyazott film ide, posztmodernizmus oda: a Lulu a hídon elsősorban mégiscsak egy mélyen humanista alkotás.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/05 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13221