KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/június
KRÓNIKA
• Szoboszlay Péter: Jan Poš (1920-1996)
AFRO-AMERIKAI FILM
• Turcsányi Sándor: Gangsta’ Paradise A fekete mozi
• Halápi Csaba: A közellenség Rap
OROSZ MÉDIA
• Vígh Zoltán: Kajf! Orosz média
• Vígh Zoltán: Kino
DOKUMENTUMFILM
• Simó György: Homunkuluszok es Holdjárók Beszélgetés Csepeli Györggyel és Wessely Annával
• Tamás Amaryllis: A szegények dühe Beszélgetés Ember Judittal
ANGELOPULOSZ
• Bori Erzsébet: Bűnbeesés közben Odüsszeusz tekintete
• Varga Balázs: A legmakacsabb brooklyni Harvey Keitel
• Vasák Benedek Balázs: A legmakacsabb brooklyni Harvey Keitel

• Tillmann József A.: A tengerparti kert Jarman, a kertész
• Bikácsy Gergely: Az írás meg a kép Marguerite Duras halálára
MARLENE DIETRICH
• Kőniger Miklós: Kicsit bolond Berlini hagyaték

• Pintér Judit: Egy város portréja Római szonáta
KRITIKA
• Bíró Yvette: Nyomkeresés a fehér városban Lisszaboni történet
• Bakács Tibor Settenkedő: Mitől szorong Hollywood? 12 majom
• Fábry Sándor: Nem fog a macska... Punta Grande
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Mary Reilly
• Ardai Zoltán: Las Vegas, végállomás
• Barna György: Az utolsó tánc
• Barotányi Zoltán: Showgirls
• Tamás Amaryllis: A tuti balhé
• Hegyi Gyula: Madárfészek
• Barna György: Közönséges bűnözők
• Harmat György: A szerelem színei

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Fierro fiai

Argejó Éva

Solanas Nyugat-Európában sok vihart kiváltott filmjéről a Filmvilág 1979 novemberi számának lapszemle-rovatában már hírt adott. A francia baloldali kritika által lelkesen üdvözölt argentin filmet most a magyarországi mozik is bemutatták.

 

A filmet keretbe foglaló tüntetés közvetlenül a Perón visszatérte előtti állapotokat jelzi. A film egésze jól tükrözi a haladó argentin értelmiségiek társadalmi változásokhoz fűzött reményeit – ettől a filmet átható túlfűtött forradalmi pátosz –; de ezek a remények csak illúzióknak bizonyultak. Az évek óta gazdaságilag és politikailag stagnáló országban nem alakulhatott ki forradalmi helyzet, a rendező mégis egy forrongó, felkelésre kész országot látott bele az akkori zavaros politikai képletbe. Ezt a jószándékú torzítást és az agitatív jelleget csak a felfokozott forradalomvárás magyarázhatja, amely azonban művészileg kérdésessé teszi a filmet. Mivel a forradalom nem volt realitás, a rendező nem tudta a valóságból kibontani; így szükségképpen szimbolikus, mitikus és szürreális elemekhez fordult. A forradalmi ideológia és az élcsapat hiányát Martín Fierro pusztában bolyongó alakja és három fiának legendája pótolná. Az alapfeszültséget Fierro közeledése adja: vissza-visszatérő figurája az epizódszerkezetű filmet folyamatossá teszi. Fierróval a forradalom közeledik, de amikor megérkezik, rá kell döbbennünk, hogy a forradalom nem jött el vele. Ez kitetszik a filmből a rendező minden igyekezete ellenére is.

Kétséges, hogy a film eseményei, alakjai és az őket mozgató célok alkalmasak-e Argentína bonyolult belpolitikai helyzetének föltárására, különösen, ha tudjuk, hogy céljaik beteljesülését a század latinamerikai történelmének legellentmondásosabb alakjától, Peróntól várták. Sajnos, nemcsak a történelemnek, a filmnek sem tesz jót, ha mitikus megváltóként jelenik meg benne valaki; – akár a forradalom színes maszkjában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/01 41. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8024