KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/június
KRÓNIKA
• Szoboszlay Péter: Jan Poš (1920-1996)
AFRO-AMERIKAI FILM
• Turcsányi Sándor: Gangsta’ Paradise A fekete mozi
• Halápi Csaba: A közellenség Rap
OROSZ MÉDIA
• Vígh Zoltán: Kajf! Orosz média
• Vígh Zoltán: Kino
DOKUMENTUMFILM
• Simó György: Homunkuluszok es Holdjárók Beszélgetés Csepeli Györggyel és Wessely Annával
• Tamás Amaryllis: A szegények dühe Beszélgetés Ember Judittal
ANGELOPULOSZ
• Bori Erzsébet: Bűnbeesés közben Odüsszeusz tekintete
• Varga Balázs: A legmakacsabb brooklyni Harvey Keitel
• Vasák Benedek Balázs: A legmakacsabb brooklyni Harvey Keitel

• Tillmann József A.: A tengerparti kert Jarman, a kertész
• Bikácsy Gergely: Az írás meg a kép Marguerite Duras halálára
MARLENE DIETRICH
• Kőniger Miklós: Kicsit bolond Berlini hagyaték

• Pintér Judit: Egy város portréja Római szonáta
KRITIKA
• Bíró Yvette: Nyomkeresés a fehér városban Lisszaboni történet
• Bakács Tibor Settenkedő: Mitől szorong Hollywood? 12 majom
• Fábry Sándor: Nem fog a macska... Punta Grande
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Mary Reilly
• Ardai Zoltán: Las Vegas, végállomás
• Barna György: Az utolsó tánc
• Barotányi Zoltán: Showgirls
• Tamás Amaryllis: A tuti balhé
• Hegyi Gyula: Madárfészek
• Barna György: Közönséges bűnözők
• Harmat György: A szerelem színei

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Válaszút előtt

Tótisz András

 

Szerencsére a kommunista lány sokkal csinosabb a lövöldöző anarchista nőnél. A jóléti társadalmat jelképező szőke valaha igen szép lehetett, de ma már nem az igazi.

A három nő: három életút, cél, stílus, és mivel mind a három lehetőség nyitva, áll – a film az NSZK-ban játszódik – hősünk előtt, ő mindhármat kipróbálja. A nőket is, és az életformákat is.

De méltánytalan volna csak ennyit mondani, ez a film ennél jobb. A terrorista lány volt szeretője ma jól menő ügyvéd, egykori barátnője hivatalos védője. A közkedvelt üdülőterület katonai támaszponttá alakítása körül dúló harcok valóban lehetőséget adnak arra, hogy az alkotók fölvessék korunk alapkérdéseit. Vajon meddig terjed a demokrácia türelme? Mit tehet a demokráciában bízó és játékszabályait elfogadó polgár, ha csendes tiltakozása hiábavaló. Mit ér ehelyett – a jól szemmel tartott anarchista fiatalok pisztolya, a kommunisták unalmas filmvetítése?

Izgalmas és hiteles – időnként – a Válaszút előtt, aztán – mint bábu mögül a játékos – felbukkan a mondanivaló és a jellemek sablonja. Ez okozhatja, hogy a kérdéseket, s a hős választását nem tudja megválaszolni a film.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/04 39. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7916