KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/május
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: René Clément halálára
• Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
• Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
• Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
• Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
• Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
• Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
• Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
• Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban

• Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
• Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
• Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
• Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
• Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
• Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
• Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
• Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
• Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
• Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
• Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
• Hegyi Gyula: City Hall
• Hungler Tímea: A halál napja
• Harmat György: A gyanú árnyéka
• Hungler Tímea: Tökéletes másolat
• Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
• Tamás Amaryllis: Az esküdt

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Olvasói levél – Szerkesztői válasz

Két korrekció a Höllering-nekrológhoz

Veress József

Ábel Péter

 

Kézdi-Kovács Zsolt a Filmvilág júniusi számában meleg szavakkal emlékezett meg a nemrégiben elhunyt Georg Höllering filmes pályájáról. A cikk (illetve a képaláírás) egy-egy kisebb pontatlanságát szeretném korrigálni.

A fotó alatt ez a szöveg olvasható: Georg Höllering (középen) a Hortobágy rendezése közben. Tévedés. A felvétel akkor készült, amikor a rendező – több mint harminc esztendő elteltével – ellátogatott a hajdani forgatás színhelyére.

„Nemeskürty Istvántól tudjuk (Filmvilág, 1980. április), hogy a hivatalos Magyarország milyen elutasítással fogadta a filmet” – írja Kezdi Kovács. Itt sem stimmel a dátum. Nemeskürty tényleg megírta a Hortobágy forgatásának hiteles történetét, de már évtizedekkel korábban. Höllering mellőztetésének ténye nem 1980 áprilisa óta közismert.

A lényeget illetően egyébként a jeles magyar rendező nem téved: valóban ideje lenne „rehabilitálnunk” Georg Hölleringet.

 

Veress József

 

 

Kedves Filmvilág!

 

Örültem Kézdi-Kovács Zsolt nagyon szép Georg Höllering nekrológjának. Jól hangzó poénjának már kevésbé. („Georg Höllering neve egyetlen magyar filmlexikonban sem szerepel!”) Gondolom, Kézdi-Kovács is tudja, hogy 1942-ben jelent meg az első, ebben, azt hiszem, tényleg nincs benne. Az 1964-es Filmkislexikonban és az 1970–73-asban, amelyet két munkatárssal én készítettem, viszont benne van! Ha nem is külön címszóban, de a magyar film története fejezetben, a 492., illetve a 86. oldalon. Sajnos címszót adat hiányában nem tudtam róla írni, mert tényszerű adatokat nem találtam róla. Az osztrák filmlexikon tudja a születési helyét, de évét nem, és csak annyit közöl, hogy 1947-ben Angliában alapított egy forgalmazó vállalatot. A nyolckötetes olasz nagy lexikon nem említi a nevét.

 

Üdvözlettel

Ábel Péter

 

Ui.: Több magyar filmlexikon nem volt, de a filmtörténetek írnak róla.

 

 

Veress Józsefnek igaza van. A képaláírás valóban téves; a hibáért olvasóink elnézését kérjük.

Ábel Péternek is igaza van. Mind a Film Kislexikonban (1964), mind a két kötetes (1970–73-as) Filmlexikonban szerepel Höllering neve. Mindkét lexikonban azonos (és egyetlen) mondatban: „Egyedülálló kísérlet volt az osztrák George (mind a kétszer így: két e-vel) Höllering Hortobágy című dokumentumfilmje, amelynek értékeit az sem homályosította el, hogy naturalista képek váltakoztak benne realista elgondolásokkal.” Hogy miért volt egyedülálló Höllering kísérlete, és főképp mik voltak filmjének értékei, az nemigen derül ki a lexikon(ok) szavaiból. Egyébként sajnáljuk, hogy sem az osztrák filmlexikon, sem a nyolckötetes olasz lexikon nem foglalkozik részletesen, sőt egyáltalán nem foglalkozik egy kitűnő magyar film készítőjével, rendezőjével. De azért még reménykedünk, hogy ezenkívül van még más lehetőségünk is, hogy ismereteket szerezzünk magyar filmekről, magyar filmek rendezőiről.

 

A szerkesztőség


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/08 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7779