KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/május
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: René Clément halálára
• Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
• Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
• Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
• Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
• Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
• Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
• Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
• Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban

• Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
• Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
• Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
• Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
• Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
• Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
• Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
• Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
• Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
• Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
• Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
• Hegyi Gyula: City Hall
• Hungler Tímea: A halál napja
• Harmat György: A gyanú árnyéka
• Hungler Tímea: Tökéletes másolat
• Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
• Tamás Amaryllis: Az esküdt

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Sorsjegyesek

Hungler Tímea

A habrózsaszín cukrászsüteményekre emlékeztető filmek csak látszólag súlytalanok. A részecskék között – láthatatlan szalmonella módjára – mindig ott fészkel valami örök érvényű igazság.

A Sorsjegyesek történetében a becsület tányérsapkás-gumibotos bajnoka, az igazságos járőr (Nicolas Cage) – miután egyéb anyagi lehetőségei elapadtak – lottószelvényét ajánlja fel borravalóként a krémpuding-lelkületű pincérnőt alakító Bridget Fondának. A számokat kihúzzák, a rend őre állja a szavát: feleznek.

New York „jólelkeitől” távol áll a milliomos attitűd, ellentétben Cage filmbéli feleségével (Rosie Perez), akinek igézően közönséges nagyravágyása nemcsak e sziruptengert teszi elviselhetővé, de még a bárgyúan jóravaló párocskát is összeboronálja. A nagy borona eredménye: válóper, melynek során a volt férj és a gyorsbüfék Teréz mamájának pénze az öntudatos nejé lesz.

Az álompárt mindez különösebben nem izgatja. A közös görkorcsolyázások összekovácsoló élménye feledteti vagyonuk elvesztése felett hullatott könnyeiket; ők ugyanis tisztában vannak azzal, amit a nézőnek e (rózsa)színes amerikai habköltemény megízlelése után hatalmas életbölcseletként summáznia kéne: a pénz nem boldogít.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/11 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=777