|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégA kétdimenziós gyilkosKoltai Ágnes
Giuliano Montaldo, a Sacco és Vanzetti rendezője ezúttal misztikával és sci-fivel fűszerezett álkrimivel lepte meg közönségét. A filmművészet (még megírandó) közhelyszótárában oly előkelő helyet elfoglaló „film a filmben” és a sci-fi egy nem túl mélyenszántó problémája (mi van, ha gondolataink, illetve ezek képei életre kelnek) görgeti a cselekményt.
Hitchcock és Ray Bradbury neve hangzik el a filmben, de ha nem mondanák, akkor is rájönnénk, hogy ők a film szellemi atyjai. Montaldo kölcsönvette Bradbury gondolatát és Hitchcock egyik módszerét, a kriminek előadott álkrimit, ezeket kicsit összekeverte, néhány szokvány dramaturgiai fordulattal és jellemmel dúsította, s ezzel megszületett a Kétdimenziós gyilkos. Misztikája, lassú tempója, dramaturgiai sablonjai elejét veszik az izgalomnak (ráadásul az ügyetlen magyar cím elárulja a megoldást).
A mesék óva intenek a szellemektől, mert ha kiszabadulnak a palackból, fékevesztetté válnak. Hitchcock és Bradbury nemcsak ihletői, hanem mércéi is Montaldo filmjének.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 967 átlag: 5.34 |
|
|
|
|