KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/május
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: René Clément halálára
• Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
• Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
• Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
• Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
• Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
• Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
• Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
• Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban

• Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
• Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
• Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
• Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
• Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
• Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
• Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
• Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
• Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
• Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
• Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
• Hegyi Gyula: City Hall
• Hungler Tímea: A halál napja
• Harmat György: A gyanú árnyéka
• Hungler Tímea: Tökéletes másolat
• Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
• Tamás Amaryllis: Az esküdt

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Jegyzet

Amatőrfilmes világtalálkozó Siófokon

Koltai Ágnes

 

Fél évszázados múltra tekint vissza a nemzetközi és a magyar amatőrfilmes mozgalom. 1931-ben rendezték Brüsszelben az első amatőrfilmes fesztivált. Az UNICA, a Nemzetközi Amatőrfilmes Szövetség hivatalosan 1937-ben alakult meg, 1959 óta az UNESCO tagszervezete, a Film- és Televízió Szövetségeken keresztül kapcsolódik be munkájába. Az UNICA-nak harminc rendes és nyolc „levelező” (nem a hivatalos szervezet képviselte) tagja van; Magyarország 1973-ban lépett be a szervezetbe, de csak 1974 óta veszünk részt versenyeken. A magyar amatőrfilmes mozgalom is 1931-ben indult, ekkor alakult meg az Amatőr Mozgófényképezők Egyesülete. Ebben az évben még két kerek évfordulót ünnepel a mozgalom: hosszú – kényszerű – hallgatás után 15 évvel ezelőtt alakult újjá a Magyar Amatőrfilmes Szövetség, és 20 évvel ezelőtt rendeztek a felszabadulás óta először amatőrfilm szemlét.

Az UNICA minden harmadik évben szocialista, a közbeeső években tőkés országoknak ad megbízást fesztivál rendezésére. 1978-ban a Szovjetunió, idén Magyarország, s 1984-ben – előreláthatólag – az NDK ad találkozót a világ amatőrfilmeseinek. A szeptember 4. és 13. között Siófokon, a Dél-balatoni Kulturális Központban megrendezett 40. kongresszuson és 43. fesztiválon mintegy húsz ország vett részt, egyenként 75 perces programmal. Az UNICA-Avantgarde, az UNICA-Jeunesse és az idén először kiírt tematikus pályázat (Sport, avagy az érem másik oldala címmel) egészítették ki a versenyt.

Az amatőr (finomabban szólva műkedvelő) írók, képzőművészek, de még a fotósok is összehasonlíthatatlanul könnyebb helyzetben vannak, mint a filmesek. A drága nyersanyagok, a jórészt elérhetetlen technikai újdonságok erősen korlátozzák az amatőrök lehetőségeit. Technikailag nem nagyon vehetik fel a versenyt a profikkal, de néha frissebb, elevenebb művek születnek, mint az iparosodó, elnehezülő hivatalos filmgyártásban. A szűk körű, bemutatásra nem kötelezett, kevésbé sikercentrikus amatőrmozgalom kedvez a kísérletezésnek, újításnak. Kérdés, hogy eredményei elég nyilvánosságot kapnak-e. Az amatőrfilm bemutatkozási, „forgalmazási” lehetőségei legalább annyira korlátozottak, mint gyártása. Épp ezért minden egyes fesztivál ünnep, és esély a bemutatkozásra. A hivatalos filmgyártással ellentétben üzleti szempontok nem befolyásol(hat)ják a fesztiválokat és a díjakat. (Az UNICA fesztiváljai elsősorban a kapcsolatteremtést, a tapasztalatcserét szolgálják. A speciális programok, az UNICA-Avantgarde és az UNICA-Jeunesse, profi nyelven szólva, információs vetítések: az UNICA-Avantgarde a művészeti újdonságok, az UNICA-Jeunesse a debütálók, a 25 év alatti alkotók bemutatója.)

Furcsa, de az amatőrfilmes fesztiválok (tudatosan vagy öntudatlanul?) hasonlítanak a ma már jórészt kereskedelmi érdekeket szolgáló hivatásosok seregszemléihez. A programok, a „nagy verseny”, a speciális vetítések, a különféle díjak az UNICA fesztiváljait az amatőrök Cannes-jává avatják.

Az amatőrmozgalom – legalábbis Magyarországon – költségei jelentős részét adományokból fedezi. A mostoha gyártási és „forgalmazási” lehetőségeken anyagi eszközök híján nem nagyon lehet változtatni. Nyilván nem csak a kiöregedés és a profi szakma szívóereje miatt cserélődik öt évente a magyar amatőrfilmes gárda. Vajon hány fesztivál kell ahhoz, hogy kellő megbecsülést kapjon az amatőr-mozgalom?

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/10 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7293