|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégÚjra szól a hatlövetűArdai Zoltán
Százegy éve, hogy nincs miért tartani a Clanton-bandától. Hisz jól tudjuk: O. K. Corralnél végeztek velük az Earpök és Doc Holliday. De huszonöt éves már az esetről készült Sturges-western is, amelyben a mitikus vadnyugati famíliák küzdelme elhalványul Holliday melodrámája mellett: az ő „árnyaltan” vérmes filmbeli alakja, megtámogatva a belső felvételek kivételes hangulati erejével, sokkal hatásosabban hamis, mint a realisztikusabbra „vett” figura, Wyatt Earp bíróé, aki csupán „derék amerikai fegyverforgató”-mivoltával s néhány kihívóan szentimentális jelenettel szeretné elnyerni a néző méltánylását. A bíró forgolódása a rend és a barbárság, törvény és magánerkölcs ütközései közt még korabeli western-újdonságot sem tartogat, s a leszámolás a marhakarámnál ezért (is) csak a szokásos: bármeddig húzódik, kurtán-furcsán ér véget. Megvannak a halottak, haza lehet menni.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1031 átlag: 5.52 |
|
|
|
|