|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
PostaOlvasói levélA gumimegváltóModor Ádám
Isten hozott, Gumimegváltó!
Elolvastam Márton László írását a Filmvilág 84/1-es számában. Álláspontját nem tudom elfogadni, sőt azt a magyar filmkritika egyik szimptómájának tartom...
... A tömegművészet sajátossága az a kiélezett ellentétekben való fogalmazás, amely Spielberg filmjében is érvényesül. A tömegfilm kiemelkedő darabjaiban (nem titkolhatjuk, hogy Spielberg filmjét is ide számítjuk) egyetlen elemnek sincs értelme önmagában, csak egy másik elemhez való viszonyában nyer értelmet és jelentést. Az elemek összessége adja a film struktúráját, amelyben a jellemek és történések egymást kiegészítik vagy tagadják. Ellentétben a szerzői filmmel, a tömegfilm értelmezési tartománya erősen behatárolt, a film műfaja és a feldolgozott mítosz által nagymértékben meghatározott. A „művelt befogadó”, aki szellemi kalandra vágyik, arra, hogy lehessen egy saját olvasata, amely csak az övé, csak egy filmet lát, amelyben egy kisfiú összebarátkozik egy idegen civilizáció szülöttével. Ettől élete átalakul, az Idegen fontos lesz a számára, igyekszik megvédeni a külvilágtól, amely el akarja tőle ragadni barátját. Majd izgalmas kalandok árán visszamenekíti őt az Idegenek közé, de számára itt marad egy érzés, ami csak az övé, hogy valahol él egy Lény, aki többé már nem Idegen, mert „megszelídítette”. A film tehát arról szól, amire a Néző vágyik, és itt már nem csupán a gyermekekre gondolunk... Az a tény, hogy a tömegfilmet előítélettel fogadó kritika ilyen hosszan taglalja a film árnyoldalait, azt bizonyítja, hogy kritikai életünkben időről időre újratermelődik az a magatartás, amely a szellemi fölény fegyverzetében mond bírálatot (mintegy leleplezi azt, ami túlzott sikernek örvend a „kultúrfogyasztó tömegek” körében)...
Modor Ádám
Budapest
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1001 átlag: 5.68 |
|
|
|
|