|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégFoglalkozása: mesterlövészVida János
Van egy film műfaj, amellyel néhány japán rendező szívesen foglalkozik: ezek a munkák bűnügyi témájúak, tartalmukat tekintve azonban mindenkor elsősorban súlyos erkölcsi problémák vetődnek fel bennük.
Van e filmeknek egy olyan típusa, amelyben a főszereplő – olykor a bűnöző, máskor a bűnüldöző – a társadalom átlagos normáit tekintve kitaszított ember, aki előtt örökre bezárult a nyugodt élethez vezető út.
Van egy rendező – Furuhata Jaszuo –, aki maga is kedvvel készít ilyen filmeket. Életrajzának érdekességei közé tartozik, hogy apja a háború után egy ideig Japán postaügyi minisztere volt.
Van egy nagyszerű színész – Takakura Ken –, aki valóságos mestere a magányra ítélt hősök megformálásának. Az említett filmtípus számos darabjának főszereplője volt már, s már Furuhatának is több filmjében alakította a morálisan tiszta, de jóvátehetetlen lépésének következményeitől szenvedő, bánatától szabadulni nem tudó férfit.
Ezúttal nyomozót játszik, aki mesterlövészként elvállalta: végez olyan üldözött gyilkosokkal, akik ellenállni s menekülni próbálnak. Csakhogy a nyomozás során megismerkedik környezetükkel, rokonaikkal is, és nem képes belenyugodni abba, hogy tettével – jóllehet igazságosan cselekszik – minden alkalommal ő maga is súlyos tragédiát okoz.
Az események fordulópontjai egy vasútállomáson zajlanak, ezért Állomás a film eredeti címe. A japánok sokat utaznak vonaton, számukra mélyebb érzelmi töltetet hordoz ez a szó. A magyar címadók olyan – igaz, jól hangzó – címet választottak, amely érzésünk szerint kevésbé utal a film lényegére, hangulatára.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1014 átlag: 5.68 |
|
|
|
|