|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégFiúk, ki jön az ágyamba?Asbóth Emil
A gyönyörűséges, mandulaszemű, férfiszív-tipró Ornella Muti ebben a nagyon középműfajú, nagyon olasz, kicsit vígjátékban több, de legalább is két szívet tipor egyszerre. Tipor? Valódi, vagy méginkább tettetett ártatlansággal tapicskol a hímbánatban. A tiszteletre méltó polgári családba benősült férjek, a nemzetközi utazási iroda selyem nyakkendős főnökei beleszédülnek a lelkibeteg húgával együtt, nyüzsgő társas magányban élő hobólány női bűvkörébe. Először is leveszik a selyem nyakkendőt. Azután az öltönyt. Azután mást is, de mindhiába. A sugárzó női délibáb elérhetetlen. Mindketten azt hiszik, másikuk már boldog révbe ért, de pénz, ingyenlakás, ajándék nem tépázza meg a megvesztegethetetlen erényt. A hölgy egyébként velőtborzoló csáblihegést szinkronizál filmek alá.
Carlo Verdone színészrendező itt is maga játssza az egyik főszerepet bumfordi, nyájas igyekezettel, mint amilyen bumfordi, nyájas társadalomkritikával bökdösi a polgári képmutatás masszív bankszámlával fogva tartott, elgyávult papucshőseit. „Egy nőnek vagy díványa van, vagy erénye” – mondta a francia bölcselő. Ha díványa is van, meg erénye is, nem viszi sokra a kis gyűjtögető.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1406 átlag: 5.53 |
|
|
|
|