|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk még90 napFaragó Zsuzsa
Két férfit látunk a 90 napban, akik ismeretlen társadalmi terepen bukdácsolnak, akik vadonatúj helyzetek éppen most alakuló játékszabályait tanulgatják, akiknek megejtően kedves ügyetlenkedése azt sugallja, hogy az ember mindent a saját képére formál, amit csak lehet, emberségével átszellemít.
Giles Walker az újságok színes híreiből jól ismert tényről forgatott filmet: az Egyesült Államokban és Kanadában prospektusból választanak távol-keleti feleséget a fogyasztói társadalomba belegárgyult férfiak, ugyanazok, akik eközben nagy összegekért adják el spermájukat gyermekre vágyó ismeretlen nőknek. A film pompás. Habár újsághír-érdekességű témáról szól, lélegzetmelegű személyességgel beszél róla. Szociográfiai hitelességű képet fest, de nem leleplezően dokurnentaristát. Nem hatol a lélek titokzatos mélyéig, figurái mégsem átlátszóak, könnyedén szellemes, anélkül, hogy viccelődne. A rendezőre szemmel láthatóan nagy hatással voltak az amerikai „családi filmek”, a 90 napból azonban hiányzik azok rafinált glancossága, ravasz ál-természetessége. Színészeinek improvizatív stílusa a dokumentum-játékfilmekből ismerős, a szituációk mégsem keltik a borzasság, az elnagyoltság érzetét. Egyszóval nagyon jól ismeri és érti a filmstílusokat. De nem epigon, a közkézen forgó elemekből képes új, egyéni ízeket keverni.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 883 átlag: 5.67 |
|
|
|
|