|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
KönyvDr. Kricsfalvi Anita: A filmrendező és a producerPolitzer Péter
Évtizedekig nem voltak producerek Magyarországon. Most újra megjelentek, nagy szivarjuk van, valaha a gyártást vezették a film gyárában, esetleg a tévében. Nálunk bárki lehet producer, nem kell hozzá semmiféle képesítés (ellentétben például Franciaországgal). De hogy jogilag ki tekinthető annak, az már bonyolultabb kérdés. Igaz, ez csak akkor kerül elő, ha pénzügyi – ritkábban művészi – szempontokból konfliktus alakul ki, s az érintettek maguk között nem tudják rendezni. Általánosságban elmondható, hogy producer az, aki a pénzt hozza, őt a film kizárólag befektetésként érdekli, a rendező pedig művészileg jegyzi a filmet.
A filmrendező és producer című könyv nemcsak a meghatározás problematikáját vizsgálja, hanem azt is tárgyalja, hogy a magyar és a nemzetközi (főleg az olasz és francia) jog hogyan szabályozza a film elkészülte szempontjából kulcsfontosságú figurák viszonyát. „A rendező és a producer jogai konkurálnak, és a szerző morális jogának primátusa nem jelenti a producer vagyoni jogának elenyészését...”
Melyek azok a határok, eszközök, lehetőségek, amelyekkel ez jogilag nagyon nehezen definiálható két személy (foglalkozás?) az érdekeit védheti? Mit jelent a befejezett film, a final cut, a remake fogalma, illetve mit ezek szerzői jogi viszonyai? Kinek mennyit és mikor kell fizetni, ha elkészül, vagy nem készül el a film? Mire köthető biztosítás és mire nem? Az eredmény/felróhatóság/érdekkör a vállalkozási szerződésnél... Színtiszta jogértelmezés több mint 100 oldalon keresztül, jogszabályokkal és szerződésekkel.
„Ahhoz, hogy a filmipar helyzete javuljon Európában, még nem elegendő a szerzői jogi szabályozás átalakítása.” Viszont bizonyos, hogy ennek hiánya hátráltatja.
PONT KIADÓ, 1996
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1295 átlag: 5.57 |
|
|
|
|