|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
MoziSzerelem második látásraBarkóczi Janka
Mon inconnue – francia, 2019. Rendezte: Hugo Gélin. Írta:
Igor Gotesman, Hugo Gélin és Benjamin Parent. Kép: Nicolas Massart. Szereplők:
Francois Civil (Raphael), Joséphine Japy (Olivia), Benjamin Lavernhe (Felix),
Camilla Lallouche (Mélanie), Edith Scob (Gabrielle). Gyártó: Zazi Films.
Forgalmazó: Hungaricom. Feliratos. 117 perc.
Raphaël és Olivia kapcsolata ideális kamaszszerelem,
amiből a gimnázium után egy tökéletesnek induló házasság lesz. A gondok akkor
kezdődnek, amikor Raphaël, a tehetséges író, az általa kitalált, Zoltán nevű
fantasy hős történeteivel valóságos sztárrá válik, de közben észre sem veszi,
hogy egyre jobban elhanyagolja jobb sorsra érdemes feleségét, aki egyben a
múzsája is. Egy szép napon azonban fordul a kocka, és a férfi egy párhuzamos
univerzumban találja magát, ahol Olivia a befutott zongorista, így a
középiskolai irodalomtanárként tengődő Raphaëlnek újból meg kell hódítania őt.
Hogy pontosan mi okozza a tanulságos dimenzióváltást, nem világos, ám a szerző
tolla nyomán megszülető fikció és a valóság közti kibogozhatatlan összefüggés
ettől kezdve elég hektikusan alakítja a pár sorsát.
Hiába Joséphine Japy és François Civil bájosan üde
kettőse a főszerepben, az unalomig ismert, dupla hódítás története egy percig
sem válik érdekessé. Néhány szórakoztató párbeszédet leszámítva inkább kínos,
mint ötletes bohózatot látunk, amiből minden tekintetben hiányzik a szellem. A
papírszagú karakterek és a tankönyvi sablonokból építkező forgatókönyv
leplezetlen rutinmunka, az összkép pedig kifejezetten erőltetett. Hugo Gélin
rendező, nem megy a szomszédba a túlzásokért, a legnagyobb összevisszaságban
dobál egymásra mindent, amiben a romantika nyomai jelennek meg. A történet
egyszerre kaotikus és egysíkú, de semmiképpen sem használja ki eléggé a két
világ párhuzamosságaiban és különbözőségeiben rejlő rafinált lehetőségeket. A Szerelem második látásra így inkább
kevesebb, mint több egy egynyári filmnél, de legalább biztosan mutatja, hogy
milyen évszakot írunk.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|