|
|
Év
 
 
     
      
 
 
1996/május
|
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: René Clément halálára
• Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
• Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
• Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
• Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
• Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
• Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
• Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
• Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
• Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
• Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
• Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
• Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
• Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
• Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
• Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
• Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
• Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
• Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
• Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
• Hegyi Gyula: City Hall
• Hungler Tímea: A halál napja
• Harmat György: A gyanú árnyéka
• Hungler Tímea: Tökéletes másolat
• Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
• Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
 |
|
 |
|
|
|
|
MoziPajzán kíváncsiságVajda Judit
Curiosa – francia, 2018. Rendezte: Lou Jeunet. Írta:
Raphaelle Desplechin és Lou Jeunet. Kép: Simon Roca. Zene: Arnaud Rebotini.
Szereplők: Noémie Merlant (Marie), Niels Schneider (Pierre), Benjamin Lavernhe
(Henri), Camélia Jordana (Zohra). Gyártó: Curiosa Films / Memento Films.
Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Feliratos. 107 perc.
A Marie de Régnier író-költő és Pierre Louÿs költő
viszonyát a felek levelezése, az általuk írt versek és a románc folyamán a
nőről készült erotikus fotók alapján elmesélő Pajzán kíváncsiság lehetett volna izgalmas vitairat arról, milyen
lehetőségei voltak egy értelmiségi családban nevelkedett nőnek a „belle époque”
idején Párizsban, illetve hogy mennyire tekinthető feminista ikonnak egy olyan
nő, aki szülői nyomásra a vagyon kedvéért érdekházasságot köt, és aki irodalmi
körökben ugyanannyira ismert neves szeretőiről, mint saját munkásságáról.
Ehelyett a film csupán kilúgozott, mondanivalójától megfosztott, urbánus
verziója a Lady Chatterley szeretőjének,
ami szexi retróképeslapokra redukálva ismerteti egy szerelem történetét.
Pedig az alapsztoriban lett volna muníció, hiszen a Pajzán kíváncsiságban (eleinte)
bátortalan, elnyomott kislányként feltűnő Marie a Pierre-rel való, elsősorban a
testiségre épülő kapcsolat után odáig fejlődött, hogy – a filmben unalmasnak
ábrázolt férje mellett – szeretők sorát tartotta, ezenkívül leszbikus viszonyokba is bonyolódott, miközben kora leginkább elismert női
szerzője volt, mind a kritikusok, mind a közönség körében. Marie de Régnier
élettörténetét azonban még a Wikipedián is izgalmasabb elolvasni, mint ahogy a Pajzán kíváncsiságban megjelenik, az
unalom mellett pedig a szinte végig szobabelsőkben bonyolódó, elektronikus
zenével aláfestett kosztümös dráma még mesterkéltségével is büntet. A
férfikézben tartott kamerával készült erotikus és szoftpornó fotók születése
mentén fejlődő cselekményt ráadásul abszolút a férfitekintet uralja – annak
ellenére, hogy a lehetőség itt is adódott volna a helyzet megfordítására,
hiszen a sztori egy pontján a főhősnő is kézbe veszi a fényképezőgépet.
Mindebben pedig az a legszomorúbb, hogy a Pajzán
kíváncsiságot egy nő, Lou Jeunet írta és rendezte.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 0 átlag: - |
 |
|
|
|
