|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
MoziSzívek királynőjePazár Sarolta
Dronningen – svéd, 2018. Rendezte: May
el-Toukhy. Írta: Maren Louise Käehne és May el-Toukhy.
Kép: Jasper Spanning. Zene: Jon Ekstrand. Szereplők: Trine Dyrholm (Anne),
Gustav Lindh (Gustav), Magnus Krepper (Peter), Stine Gyldenkerne (Lina).
Gyártó: Nordisk Film Productions. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 127 perc.
Üssétek
le a fejét! – harsogja a Szív Királynő Alice-nak Csodaországban. Anne szerető
anyaként esténként ikerlányainak olvas fel Lewis Carroll klasszikusából.
Azonban a tökéletes családi idillbe, az erdő szélén álló, elegáns családi
házának falai közé betolakodik férje első házasságából született, problémás
kamasz fia, Gustav, aki vadságával, fiatalságával összekuszálja a nő decens és
kiszámítható hétköznapjait. Habár az odaadó családanyának, a házasságában még
mindig boldogan lubickoló feleségnek és a bántalmazott dán fiatalkorúak
eltökélt és érzékeny ügyvédjének képe a külvilág számára makulátlan marad, Anne
elcsábítja Gustavot és viszonyt kezd vele.
May
el-Toukhy (Egy szó, mint száz: szerelem),
aki rendezőként és íróként is jegyzi a filmet, precízen simította egymáshoz alkotása
témáját és képi világát. A Szívek
királynője minden képkockája hűvös precizitással szerkesztett ugyan, mégis
lágyságot áraszt a harmincöt milliméteres celluloid nyersanyag finom
szemcsézettsége. A rendezőnő legnagyszerűbb húzása, hogy hiába látjuk a
bátortalan érintéstől a vad szexig a csábítás minden mozzanatát, mégsem állítja
kétséget kizáróan, hogy meddig tart az a sodródás, ahogyan a friss testi
ingerek iránt lángra lobban az ötvenes éveiben járó asszony és hol kezdi el
Anne szörnyetegként irányítani és manipulálni férjét és mostohafiát. Az erőszak
és a csábítás óvatosan lopódzik be ugyan, mégis fékezhetetlennek látszik, ami a
főszerepet játszó Dyrholm-t bravúros alakításra sarkallja ebben a több rétegű,
hűvös melodrámában és a szexuális ragadozó karakterének felépítése is hibátlanra
sikerül. A letisztult építészeti formák közé zárt libidót felszabadító Gustavot
úgy küldi vesztébe mostohaanyja, mint ahogy Alice-t a Szív Királynő: előbb a
kivégzés, csak aztán az ítélet. A szörnyeteg veszedelmes vágyait visszanyelve
mindenkin úrrá lesz és győzedelmeskedik. Lényegtelen, hogy ezért mások mekkora
árat fizetnek, ha ő végül nem veszít el semmit.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|