|
|
Év
 
 
     
      
 
 
1996/május
|
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: René Clément halálára
• Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
• Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
• Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
• Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
• Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
• Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
• Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
• Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
• Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
• Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
• Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
• Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
• Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
• Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
• Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
• Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
• Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
• Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
• Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
• Hegyi Gyula: City Hall
• Hungler Tímea: A halál napja
• Harmat György: A gyanú árnyéka
• Hungler Tímea: Tökéletes másolat
• Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
• Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
 |
|
 |
|
|
|
|
MoziColetteAlföldi Nóra
Colette – brit-amerikai,
2018. Rendezte: Wash Westmoreland. Írta: Richard Glatzer és Rebecca Lenkiewicz.
Kép: Giles Nuttgens. Zene: Thomas Adès. Szereplők: Keira Knightley (Colette),
Dominic West (Henry), Eleanor Tomlinson (Georgie Raoul-Duval), Aiysha Hart
(Polaire), Fiona Shaw (Sido). Gyártó: Killer Films / Number 9 Films.
Forgalmazó: Vertigo Média. Feliratos.
111 perc.
A nő szerepköreinek
újrafogalmazása és az ezzel kapcsolatos évszázadokon átívelő emancipációs
problematikák revíziója manapság a filmiparban is alapvetés. Dicséretes a
trend, és bár még mindig igen kevéske női rendező kap reflektorfényt, de legalább
már a férfi rendezők is újszerű lendülettel nyúlnak a csajos és egyéb gender teóriákat
pedzegető témák felé. A női közönséget kényeztetni általában kifizetődő, hiszen
a csajos-mozis összejövetelek aprópóján a barinőket is be lehet kalkulálni a
jegyeladásokba, főleg, ha a hölgyek egy olyan izgalmas ikon életéről szóló
filmel kényeztethetik magukat, mint amilyen a Colette.
A francia írónő életútja
ínyenc csemege, hiszen a belle époque
Párizsában, azon belül is a művészeti szalonok fülledt légkörében töltötte
ifjúságát, innen ruccant ki biszexuális kalandokra, alkalmanként férfiruhákat
hordott és általában véve neve egyet jelentett az extravagáns életstílussal.
Colette férje, Willy
amolyan író-vállalkozóként, saját neve alatt jelentette meg különböző szellemírók
anyagait, többek között nála 14 évvel fiatalabb felesége lányregényeit is. Wash
Westmoreland filmje részletesen és érzelmesen mesél kettejük hullámvölgyekkel
teli kapcsolatáról, hangulatosan festi meg a közeget, amelyben ez a két
ihletett ember élt és dolgozott, csodaszép szimbolika segítségével mesél a női
szerepvállalás kérdéseiről, és mindeközben arra is futja az energiájából, hogy odafigyeljen
egy női alkotó lelkivilágára és fejlődéstörténetére. Westmoreland mindemellett
zavarba ejtően zökkenőmentesen keni el azt a sok gender-kérdést, amelyet
felvet, épp ezért filmje túlságosan makulátlan ahhoz, hogy igazán szeretni
lehessen, eminens történetmesélő törekvései és hangulata miatt azonban
zavartalan mainstream moziélményt biztosít.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 0 átlag: - |
 |
|
|
|
