|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
MoziAmi nem öl megBenke Attila
The
Girl in the Spider’s Web – angol-német-kanadai-svéd-amerikai, 2018. David
Lagercrantz regénye alapján a forgatókönyvet írta és rendezte: Fede Alvárez.
Kép: Pedro Luque. Szereplők: Claire Foy (Lisbeth Salander), Sylvia Hoeks
(Camilla Salander), Sverrir Gudnason (Mikael Blomkvist), LaKeith Stanfield
(Edwin Needham), Stephen Merchant (Frans Balder), Christopher Convery (August
Balder). Gyártó: Columbia, MGM. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 117 perc.
A
kortárs skandináv bűnügyi filmek klasszikusává vált a tragikus hirtelenséggel
elhunyt svéd író, Stieg Larsson bestseller regényeinek (Millenium-trilógia) első részéből készült A tetovált lány, melynek 2011-ben David Fincher rendezte meg
amerikai változatát. Fincher filmjének folytatása, egyben újragondolása is Fede
Alvárez (Vaksötét) műve, az Ami nem öl meg-je – főként a különböző
színészek (Rooney Mara és Daniel Craig helyett ezúttal Claire Foy és Sverrir
Gudnason a főszereplő páros) és a műfajváltás miatt.
A
David Lagercrantz regényéből készült Ami
nem öl meg radikálisan szakít a Larsson-féle nyomasztó, éjsötét
pszichothriller-vonulattal, és inkább a Mission:
Impossible-filmek rajongóinak kedvez nagyszabású összeesküvésről szóló
történetével. A hacker, Lisbeth Salander és a korábbi epizódokban aktívabb
újságíró, Mikael Blomkvist egyfelől a nukleáris töltetek élesítéséhez szükséges
programra vadászó amerikai titkosszolgálattal és egy rejtélyes szervezettel
kerülnek konfliktusba. Másfelől feltűnik a színen Lisbeth őrült testvére,
Camilla is, aki bosszút akar állni a hackernőn, amiért az nem szöktette meg
gyerekkorukban pedofil édesapjuktól.
A
műfajváltás nem tett jót az új tetovált lány-történetnek, mivel a korábbi
filmekkel és a regénnyel ellentétben kidolgozott karakterek és felkavaró
cselekmény helyett folyamatos, sok esetben irreális, de élvezetes akciót kap a
néző. A legizgalmasabb egyértelműen Lisbeth és Camilla konfliktusa lenne, ami
sajnálatos módon csak az utolsó jelenetek egyikében kezd elmélyülni, ezért Camilla
nem válik sablongonoszból átélhető antagonistává. És azért is kár, hogy Fede
Alvárez műve alig közepesre vizsgázott, mert Claire Foynak amúgy jól állna
Lisbeth szerepe. Stieg Larsson komplex hősnője és a méltatlan módon háttérbe
szorított Blomkvist azonban divatos akciófilmeknél sokkal többet érdemelnének.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|