|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
MoziVenomHuber Zoltán
Venom
– amerikai, 2018. Rendezte: Ruben Fleischer. Írta: Scott Rosenberg, Jeff Pinker
és Kelly Marcel. Kép: Matthew Libatique. Zene: Ludwig Göransson. Szereplők: Tom
Hardy (Eddie), Michelle Williams (Anne), Riz Ahmed (Drake), Reid Scott (Dan),
Jenny Slate (Skirth). Gyártó: Marvel Entertainment / Columbia Pictures / Avi
Arad Productions / Tencent Pictures. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 112 perc.
A
pattanásos, mutáló olvasóknak fejlesztett Pókember legizgalmasabb nemezise a
fekete parazita uralta Eddie Brock alakja. A nyáladzó Venom töretlen
népszerűségének titka, hogy a fehér ragacsot lövöldöző Peter Parkernél is
erőteljesebben reflektál a kamaszkor sötét rettenetére. A jó és rossz oldalon
is randalírozó lény a brutális hangulatváltások, a destruktív vágyak és a
nagybetűs éhség karaktere, morbid vagánysággal és irigylésre méltó
magabiztossággal vonzóvá téve.
Az
izgalmas figura a kézenfekvő tinifilmtől a testrablós horroron át a vérbő
szatíráig sokféle feldolgozást elbírna, ám a Marvel felbukkanó logója nem hagy
kétséget a csapásirányt illetően. Igaz, a mainstream képregényfilmek
kremlinológusai feljegyezhetnek néhány fontos apróságot. Kevesebb a
rajongósimogatás és elmarad a romboláspornó, a jogokat birtokló Sony pedig
egyelőre nem csatornázza be a karaktert a piros testvér központi univerzumába.
A
film sok időt szán a szereplők előtörténeteire és minden ízében a régi vágású
hibrid akciókat idézi, csak épp nem a jó értelemben. A B-filmes hangulatokat a
vad szertelenség helyett a következetlen cselekmény- és karakterépítés
szavatolja. A sztori ide-oda ugrál a légből kapott fordulatok között és erővel
próbál érdekes lenni, kevés sikerrel. A Zombieland
sikerreceptjét újrázni most is képtelen Ruben Fleischer a második félidőben
talál csak rá a poénokra, a legtöbb ziccerét sorra kihagyja. A
messiás-komplexusos gonosz Elon Musk alteregójaként működne, a bukott
újságíróba bújó szupererő pedig a sajtó jelenlegi helyzetére reflektálna, de
egy képregény-licensz ma túl értékes nyersanyag a merészebb kilengésekhez. A
gyártó parazitaként szívná ki a stábból az invenciót, az elvárt óvatosság
azonban bénító. Egyedül Tom Hardy hozza a lehengerlő intenzitását és túlnyomórészt
rajta múlik, hogy a film többé-kevésbé szórakoztató.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|