|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
MoziSötét bűnök Kránicz Bence
Dark
Crimes – amerikai-lengyel, 2016. Rendezte: Alexandros Avranas. Írta: David
Grann cikke alapján Jeremy Brock. Kép: Michel Englert. Zene: Richard Patrick és
Tobias Enhus. Szereplők: Jim Carrey (Tadek), Marton Csokas (Kozlov), Charlotte
Gainsbourgh (Kasia), Zbigniew Zamachowski (Lukasz), Kato Outinen (Malinowska).
Gyártó: RatPac Entertainment / InterTitle Films / Opus Films. Forgalmazó: Romis
Mozi. Feliratos. 92 perc.
Talán
a szereposztók iróniájáról árulkodik, de az is lehet, hogy csak a film kudarca
miatt tűnik úgy, hogy a „komoly” Jim Carrey-filmek újabb, de nem egészen friss
(2016-os) darabja sokkal jobban működött volna a régi Carrey-t mozgósító
krimiparódiaként. Miközben a detektívet adó Carrey és a gyanúsítottak hosszú
sora halálra vált arccal vagy tébolyultan csillogó tekintettel magyaráznak
bűnről és bűnhődésről, csak arra tudunk gondolni, hogy előmászhatna a komód
mögül Ace Ventura egyik borza, vagy a főhős felvehetné végre a Maszkot,
lendületesebbé téve a nyomozást.
Ilyesmiről
szó sincs. Senki nem mesél vicceket. Egy lengyel szexklub szadista – Sadowski
nevű – vendégét megfojtották, és a Carrey-hős szerint a tettes még szabadlábon
van. Az élveteg író, aki kiadatlan, ám hangoskönyvként elérhető írásában pontos
hely- és sebismerettel dolgozza fel a bűnügyet, gyanúsabb mindenki másnál.
Marton Csokas figurája nyolcvanas évekbeli kábelnoirok főgonoszait idézi,
kegyetlen félmosollyal képes elmondani a legnagyobb sületlenségeket is („A
folyók erednek valahonnan. És torkollanak valahová.”) Charlotte Gainsbourgra
vélhetően azért bízták a BDSM-szexet élvező exprostituált szerepét, mert
címszerepet játszott A nimfomániásban.
A kelet-európai atmoszférát a faberakásos belső terek és Vlad Ivanov
rendőrfőnöki jelenléte szavatolja.
A
görög Alexandros Avranas alsó-hollywoodi bemutatkozása kínos, de nem erények
nélkül való film, az elfojtott őrületet jelképező, hamis harmóniát teremtő
szimmetrikus kompozíciók például sokáig képesek belénk fojtani a nevetést.
Végül a camp érzékenységénél lyukadunk ki: mikor a történet vége felé Carrey a
sarokba kuporodva bőg engesztelhetetlenül, egy másik bizonytalan státuszú
sztár, Nicolas Cage vécés nagyjelenete juthat eszünkbe az idei Mandyből, amely a Sötét bűnöknél mélyebbre merül a trashben, ezért kultikus
potenciálja is nagyobb.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|