KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/május
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: René Clément halálára
• Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
• Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
• Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
• Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
• Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
• Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
• Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
• Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban

• Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
• Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
• Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
• Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
• Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
• Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
• Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
• Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
• Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
• Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
• Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
• Hegyi Gyula: City Hall
• Hungler Tímea: A halál napja
• Harmat György: A gyanú árnyéka
• Hungler Tímea: Tökéletes másolat
• Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
• Tamás Amaryllis: Az esküdt

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Izlandi amazon

Baski Sándor

Kona fer í stríð – izlandi, 2018. Rendezte: Benedikt Erlingsson. Írta: Ólafur Egilsson. Kép: Bergsteinn Björgúlfsson. Zene: David Thór Jónsson. Szereplők: Halldóra Geirharðsdóttir (Halla), Jóhann Sigurdarson (Sveinbjörn), Juan Camillo Roman Estrada (Juan), Jörundur Ragnarsson (Baldvin). Gyártó: Vintage Pictures / Köggull Filmworks / Slot Machine. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 101 perc.

 

Első rendezésével, a Lovak és emberekkel Benedikt Erlingsson a természettel sajátos szimbiózisban élő izlandiak bestiáriumát rajzolta meg. A távolságtartó, fanyar hangvételt második filmjében empatikusabb prizmára cserélte: egy olyan főszereplőt választott, aki ugyan saját környezetében is különcnek számít, de kötődése Izlandhoz nem képezheti vicc tárgyát. Halla, a középkorú énektanár titokban újra és újra szabotálja az izlandi tájon sebként éktelenkedő alumíniumgyár működését. Célja, hogy megakadályozza a kínai befektetők érkezését, akik újabb beruházásokkal tovább veszélyeztetnék a környezetet. A nő számára a dilemmát nem az egyre komolyabb erőkkel felvonuló nyomozóhatóságok jelentik, hanem, ahogy az az ökoterrorizmust taglaló filmekben (Sötét húzások, A Kelet) megszokott, a személyes ambíciók előtérbe kerülése. Értesítést kap róla, hogy négy évvel ezelőtt beadott kérelme alapján örökbe fogadhat egy elárvult ukrán kislányt, ami nyilván gerillakarrierje végét jelentené.

A Lovak és emberekhez hasonlóan a fő attrakciót ezúttal is Bergsteinn Björgúlfsson operatőr lenyűgöző totálképei jelentik, amelyek a képeslap-romantika helyett Halla dühét és motivációját hívatottak alátámasztani. Erlingsson ugyanakkor az abszurd humorról sem mond le, a fajsúlyos témát olyan running gagekkel ellenpontozza, mint a soundtrackről gondoskodó zenészek megjelenítése, vagy a szerencsétlen külföldi turista, akit állandóan letartóztatnak; ők ráadásul később dramaturgiai funkciót is kapnak. Az Izlandi amazon mégis a címszereplő miatt érdemel leginkább figyelmet: Hallával egy olyan öntudatos, erős, és senkivel össze nem téveszthető női hőst teremtett a rendező, aki akkor is alkalmas a példaképszerepre, ha a módszereivel esetleg nem is értünk egyet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018 /10 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13841