|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
MoziHotel Transylvania 3: Szörnyen rémes vakációVarga Zoltán
Hotel
Transylvania 3: Summer Vacation – amerikai, 2018. Rendezte: Genndy Tartakovsky.
Írta: Michael McCullers és Genndy Tartakovsky. Zene: Mark Mothersbaugh. Gyártó:
Columbia Pictures / MRC. Gyártó: InterCom. Szinkronizált.
97 perc.
Vakációra
megy a Drakula család: nem vicc kezdődik így, hanem a hat éve startolt Hotel Transylvania-animációk legfrissebb
felvonása, amelyben a szörnyfogadót üzemeltető erdélyi vámpírgrófot viszi és
kíséri kikapcsolódni nem csak szűkebb családja, de valamennyi híres-neves
monstrumtársa, akiket az előző részekben megismerhettünk. Ám a luxushajóra
helyezett szörnyparti nem csupa móka és kacagás, a kalandokból az érzelmi szál
éppúgy nem hiányzik, mint a veszedelmek elhárítása, sőt a kettő
összekapcsolódik: Drakula azzal a hölggyel „dingel” (azaz belehabarodik első
látásra), aki dédapja örökébe lépve elpusztítani készül a szörnyeket.
Minthogy
a Hotel Transylvania 3-nak már nem
kell bíbelődnie a szörnykarikatúrák jellemzésével, és a főellenség, a Bram
Stoker-örökségből előlépő Van Helsing fölvezetését is lezavarja a nyúlfarknyi,
ám annál pörgősebb prológusban, többnyire felesleges kitérők nélkül arra
koncentrálhat, ami eddig is a sorozat erőssége volt: a fergeteges tempóban
szervírozott vizuális humorra. Genndy Tartakovsky, a groteszk infantilizmust az
abszurd komédiával összeboronáló Dexter
laboratóriuma-tévészéria szülőatyja jegyzi az új részt is, melynek laza
cselekményvezetése minden eddiginél nyilvánvalóbban szolgál puszta ürügyként az
epizodikus gegek felfűzésére – és éppen ezért (no meg a Drakulát szinkronizáló
Adam Sandler jellegzetes kelléktárának visszafogott alkalmazásáért) üdítőbb az
összkép, mint az előzmények esetében. A Hotel
Transylvania 3 könnyedén helyez egymás mellé Magritte-festményt idéző figurákat
és ógörög eredetű motívumokat, pompás Szörnyecskék-paródiát
és holdfényes kirándulást a lakatlan szigeten – a táncparketten parádézó, a
tenger mélyén lubickoló vagy éppen ezer veszély elől menekülő szereplők
hiperaktív mozgásformái pedig mindvégig mívesek és mulatságosak.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|