|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
DVD Nemek harcaPápai Zsolt
Battle of Sexes –
amerikai, 2017. Rendezte: Jonathan Dayton, Valerie Faris. Szereplők: Emma
Stone, Steve Carell, Andrea Riseborough. Forgalmazó: Universal. 121 perc.
A sportfilm műfajában a cselekmény
gyakran a végső párbaj felé halad, akár a westernben, ezért a film csak akkor
működik, ha az ellenfelek egyaránt izgalmasak, illetve a harc tétje kellően
magas. A Nemek harca a felszínen
pompás darab, dramaturgiailag jól összerakott, a magánéleti és a
civilszférabeli konfliktusokat (mint az Hollywoodban kötelező) rutinosan
egybesodró, ráadásul mívesen kivitelezett és még sztárokkal is ellátott
sportfilm, a leglényegét képező feszültségkeltés azonban akadozik benne.
A megtörtént eseményeket
feldolgozó cselekmény a hetvenes évek elején játszódik, középpontjában minden
idők egyik legjelentősebb teniszezőnője, a harminckilenc Grand Slam-trófeát
gyűjtő (tizenkettőt egyéniben, a többit párosban szerző), amerikai Billie Jean
King áll, aki nem csak a játékával, de a nemi egyenjogúság melletti harcos
elkötelezettségével is beírta a nevét a történelemkönyvekbe. Annak érdekében,
hogy a nőknek ugyanolyan jogaik (például hasonló díjazásuk) és megbecsültségük
legyen a teniszben, mint a férfiaknak, 1973-ban, huszonkilenc évesen kiállt egy
meccsre a háromszoros Grand Slam-nyertes, akkor ötvenöt éves, hímsovén Bobby
Riggs ellen. A mérkőzés „a nemek csatájaként” („Tennis Battle of Sexes”) vonult
be a sportlexikonokba.
Jonathan Dayton és
Valerie Faris rendezők mindent megtesznek, hogy méltó mozgóképes emlékművet
állítsanak a nevezetes ütközetnek, munkájuk mégis ellentmondásos érzéseket
kelt. A színészek remekelnek, és jó nézni a kortársfilmes formanyelvi
megoldásokat a szépen rekonstruált hetvenes évekbeli miliőkben, a kiöregedett
wimbledoni férfibajnok és a fiatal női fenomén összecsapása azonban egész
egyszerűen nem érdekes annyira, hogy elvigye a filmet. Nem csak azért, mert
Bobby Riggs közönséges pojáca (akinek a legyőzése ezért nem is tűnik akkora
feladatnak), hanem azért is, mert egy efféle derbi manapság jó esetben is csak
színesszagos gálaesemény, ezért nehezebben érthető, hogy negyvenöt évvel
ezelőtt mennyi minden múlt a híres mérkőzésen. Ami a sportlexikonok aranyoldalain
található, nem feltétlenül kívánkozik mindig filmre.
Extrák: Billie Jean King
emlékezik; archív filmrészlet; fotógaléria; kisfilm a 73-as „Battle of Sexes”-ről.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|