|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
DVDAz idegenGéczi Zoltán
The Foreigner – amerikai–brit–kínai, 2017. Rendezte: Martin Campbell. Szereplők: Jackie Chan, Katie Leung, Pierce Brosnan. Forgalmazó: ADS Service. 113 perc. Martin Campbell kophatatlan
érdemekkel bíró rendező: kétszer hozta vissza a klinikai halál méltatlan
állapotából a James Bond-sorozatot (Aranyszem,
1995; Casino Royale, 2006), ő jegyzi
a széria újkori történetének legkiválóbb tételeit, mert érti és érzi a figurát,
neoklasszikus stílusa pedig tökéletesen illeszkedik a 007-es ügynök lélektani
profiljához. Az idegen józanon
szabott 113 percében tizenöt év elteltével rehabilitálja kedvenc Bondját,
Pierce Brosnant, a kínai befektetők kedvében járva társítva őt össze Jackie
Channel ezen lineáris szerkezetű, elegánsan puritán, intelligens és intenzív
moziban. A forgatókönyv bosszútörténetként kerül értékesítésre, de a kész műben
Brosnan szenvtelen karizmájának és a kimért, precíz kameramunkának köszönhetően
az 1970-es években forgatott politikai thrillerek letisztult, hűvös hangulata
dominál, holott Jackie Chan akárhány évesen is hajmeresztő dolgokra képes,
amely képességek közé ez alkalommal a szerepjátszás is beleértendő. Öröm látni,
hogy a kínai filmipar élő legendájára rendes színészként is számított, sőt
épített a rendező, a koros akcióhős pedig elragadó természetességgel hozza a
hallgatag és félszeg, súlyosan traumatizált, mégis könyörtelenül céltudatos, a
kétségbeesés végső stációiba aláereszkedő kisembert. A kemény és megkeseredett
férfiak életre-halálra menő játszmája nem csupán akciófilmként, de drámaként is
remekül funkcionál, Campbell stílusa pedig önmagában is komoly értéket képvisel
a kortárs filmezés világában, ugyanakkor a James Bond franchise jelen
helyzetének ismeretében az a nyugtalanító érzése támadhat a nézőnek, miszerint
mégis jobban jártunk volna, ha a rendező a producerek szavára hallgatva kitart
a 007-filmek mellett.
Extrák:
Nincsenek.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|