|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
MoziNyúl PéterFekete Tamás
Peter Rabbit – amerikai,
2018. Rendezte: Will Gluck. Írta: Beatrix Potter meséjéből Rob Lieber. Kép:
Peter Menzies Jr. Zene: Dominic Lewis. Szereplők: Domhnall Gleeson (Thomas),
Rose Byrne (Bea), Sam Neill (McGregor), Felix Williamson (Derek). Gyártó:
Columbia Pictures / Sony Pictures. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 95
perc.
Noha Nyúl Péter és
barátai csakhamar 120. születésnapjukat ünneplik, a majdnem két tucat könyv és
mintegy 45 millió eladott példány dacára mozis feltűnésükre egészen mostanáig
kellett várni – ami annak fényében kiváltképp furcsa, hogy megalkotójuk,
Beatrix Potter már 2006-ban saját életrajzi filmet kapott. Az angol vidék
veteményeseit dézsmáló kékkabátos kártevőt és népes családját az eddig jórészt
hollywoodi romantikus vígjátékairól ismert, a forgatókönyvet is jegyző Will
Gluck vitte vászonra, méghozzá nem ábrázolásmódjában, de környezetében,
figuráiban és konfliktusában is modernizálva.
A még az írónő által
megalkotott öreg McGregor gazda helyére annak fiatal unokaöccse lép, és ezzel a
nyulakkal való csatározásnak is új lesz a tétje: a kert helyett immár a csinos
szomszéd, a szerző mai alteregójaként feltűnő Bea törődésének és szerelmének
elnyerése a cél. A komputeranimált nyulak és az „igazi”, hús-vér színész vérre
menő küzdelme pedig egyúttal kétfajta adaptációs módszer küzdelme is az örökség
képviselőjének kegyeiért.
Noha az eredetileg bájos
és ártalmatlan mesék itt a Tom és Jerry
vég nélküli, durva kergetőzését idéző, sokszor kifejezetten erőszakos párbajjá
változnak, kerítésbe vezetett árammal és dinamitrudak egymásra halmozásával, Will
Gluck tehetségét és látásmódját dicséri, hogy nagy adag öniróniával képes
elővezetni meséjét, amely – akárcsak A
skarlát betűt újrahasznosító Könnyű
nőcske esetében – egyszerre reflektál irodalmi felmenőjére és
nyersanyagára. A Beatrix Potter-örökösnő képeit elnézve nyilvánvaló, hogy amit
látunk, csupán szándékoltan eltorzított és már-már a felismerhetetlenségig
összemaszatolt verziója az eredeti modellnek.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|