|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
DVDKőkezűKovács Patrik
Hands of Stone –
panamai–amerikai, 2016. Rendezte: Jonathan Jakubowicz. Szereplők: Edgar Ramírez,
Ana de Armas, Robert DeNiro. Forgalmazó: ADS Service. 107 perc.
Hálátlan műfaj a
sportdráma műfaja; éves rendszerességgel bukkannak fel újabb és újabb bokszfilmek,
amelyek nem képesek, avagy a rendezői szándék deficites mivoltából adódóan nem
is óhajtják meghaladni a zsáner közhelytárát. Életrajzi darabok esetében még
tovább szűkül a dramaturgiai játéktér, hiszen a biográfiai tényeket legalább részben
tiszteletben kell tartania a forgatókönyvírónak, ha meg akarnak felelni az
évtizedes nézői elvárásoknak.
A Kőkezű a nagy panamai bunyós, Roberto Durán karrierjének
gyöngyvászonra adaptált emlékműve. Eseményekben bővelkedő, diadalmas pályafutás
az övé: 1972 és 2000 között négy különböző súlycsoportban szerzett világbajnoki
övet, a szakértők minden idők legjobb könnyűsúlyú ringharcosának tartják, hazájában
nemzeti hősként tekintenek rá, amerikai reputációját pedig jól példázza, hogy
Miles Davis dalt komponált a tiszteletére – tekintélyt parancsoló teljesítmény
ez egy írástudatlan panamai utcagyerektől, aki első címmeccséig még egy
tisztességes vacsorát sem engedhetett meg magának.
A venezuelai Jonathan
Jakubowicz ízig-vérig latin-amerikai történetet forgatott le, latin-amerikai
látásmóddal, s miután szerzői filmről beszélünk (a forgatókönyv és a rendezés
egyaránt az ő kezében volt), a hollywoodi finanszírozás mellett is gyakorolhatta
a kreatív kontrollt. Ennek eredményeképpen a forgatás Panamában zajlott, a
párbeszédek java spanyol nyelvű, a történelmi hűség igényét a markáns politikai
felhangok mellett a dél-amerikai származású színészek hosszú sora is
demonstrálja. A főszerepre érthetetlenül ritkán szerződtetett, ám mellékszereplőként
mindig emlékezetes Edgar Ramírez (Carlos)
izzó tekintetű, fizikailag is alaposan felkészített karaktere hitelesen mutatja
meg mindazon ellentmondásokat, amelyek meghatározták a híres bokszoló
személyiségét: feldolgozhatatlan frusztrációk és csillapíthatatlan ambíció, egy
született gentleman nagyvonalúsága és a kültelki suttyókölyök vad impulzivitása
alkot robbanásveszélyes lélektani elegyet. Ramírez karizmája uralja a mozit,
komolyabb játékteret csak a lehetetlenül bájos és szuperszexi Ana de Armas (Blade Runner 2049), illetve a veterán
Rubén Blades (A jogász) kap mellette.
Az amerikai színészek szekundánsok csupán, Robert DeNiro az idős mesteredző
szerepében hozza a színészlegendától várható szintet, ám vele szemben Usher
Raymond oly ragyogóan, oly életteli módon formálja meg Durán szorítóbeli nemezisét,
Sugar Ray Leonardot, hogy csupán miatta is megérné rászánni 110 percet Jakubowicz
első amerikai rendezésére. Amely mind szándékában, mind kivitelezésében több
mint tisztességes munka, magabiztos alkotói teljesítmény; képes kinőni a műfaji
keretek közül, és erényeinek köszönhetően kiemelkedik a didaktikus bokszfilmek hosszú
folyamából.
Extrák: Semmi.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|