|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
DVDBüntető ökölKovács Patrik
Brawl in Cell Block 99 –
amerikai, 2017. Rendezte: S. Craig Zahler. Szereplők: Vince Vaughn, Jennifer
Carpenter, Don Johnson. Forgalmazó: Bontonfilm. 132 perc.
S. Craig Zahler már
rendezői debütálásával oroszlánkarmokat villantott: a Csontok és skalpokban az útiwestern és a vérbő exploitation kötött
egymással lázálomszerű vadházasságot. Az opuszt nemcsak mesteri
feszültségkezelése repítette a csúcsra, hanem az is, hogy a direktor B-filmes
viszonylatban párját ritkító precizitással építette fel karaktereit, s kivált
azok csapatdinamikáját. Zahler második mozijának alapszituációja szerényebb
ambíciókat ígér ugyan, ám a kivitelezés erre fölényesen rácáfol. A Büntető ököl Bradley-je (Vince Vaughn) egy
balul sikerült drogüzletet követően börtönben találja magát, hoppon maradt
kliense pedig válaszút elé állítja: megöleti várandós feleségét és születendő
gyermeküket, ha hősünk nem iktat ki egy rivális bűnözőt. A célszemély azonban
egy szigorúan őrzött fegyintézetben raboskodik, és Bradley-nek is ide kell
eljutnia: útját egyre nyirkosabb-sötétebb zárkák és brutálisabb smasszerek
szegélyezik.
Markáns stílusváltás
ugyan nem történt a Csontok és skalpokhoz
képest, ám a fókusz ezúttal jelentősen szűkebb. Ez egyrészt a cselekménytér
korlátozásán (a szüzsé csaknem kétharmada keskeny börtönfolyosókon és
levegőtlen cellákban játszódik), másrészt a szikárabb elbeszélői stíluson
érhető tetten. A Büntető ököl
hamisítatlan „egyszemélyes” bosszúfilm, s feltűnően dialógusszegény: a főhős
profilját inkább egy-egy szuggesztív tekintet vagy kőkemény bunyójelenet
rajzolja ki. A ritkábban előforduló pimasz, játékos egysorosok viszont az
akasztófahumor koromfeketéjével festik meg az eszeveszetten brutális képeket
is. Zahler egyébiránt – előző művéhez hasonlóan – csínján bánik az
akciójelenetekkel: szinte az utolsó negyedóráig takarékra állítja őket, és
inkább a közegábrázolásra összpontosít. A sanyarú börtönmiliő kidolgozottsága
pedig még akkor is pazar, ha az első, lassabb sodrású játékrészben a rendező
többször is leülteti a filmet. Bradley fogvatartóival szembeni állhatatos
lázadása viszont akár alig leplezetett rendszerkritikaként is tételezhető lenne
(főként Don Johnson börtönparancsnokának kéjes szadizmusa fényében), ám a
zárlat egyértelműsíti, hogy a Büntető
ököl nem is állhatna távolabb az efféle indíttatástól.
Zahler – miként a Csontok és skalpok esetében – a
célegyenesben átütemezi a dramaturgiát: a fontolva haladást pergő ritmusra, a
diszkrétebb harci mozzanatokat ultraerőszakos leszámolásokra cseréli. Olyan
kendőzetlenül szcenírozza, ahogy Bradley csontokat tör szilánkosra, végtagokat
hajlít, arcokat borít vérbe, hogy Tarantino vagy Park Chan-wook is megsüvegelné
e gátlástalan, ám szórakoztató öncélúságot. Még a színészek is lubickolnak: a
fizikumát tekintve is e szerepkörre született Vince Vaughn bátran vedli le
komikusi manírjait, Udo Kier vérfagyasztó, Jennifer Carpenter szép és érzékeny.
Itt volna az ideje, hogy az eddig mindig uzsonnapénzből dolgozó Zahler végre
tisztes költségvetéssel vághasson neki következő munkájának.
Extrák: Így készült a Büntető ököl (magyar felirattal).
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|