|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
DVDKözöttünk az űrPápai Zsolt
The Space Between Us – amerikai, 2017. Rendezte: Peter Chelsom. Szereplők: Gary Oldman, Asa Butterfield, Carla Gugino. Forgalmazó: ADS Service. 121 perc. Az ötlet nem rossz: újragondolni
a Mars-expedíciókat tárgyaló filmeket, és arról mesélni, hogy mi történik, ha
egy ember onnan jön ide
felfedezőútra, nem pedig fordítva. A Közöttünk
az űr hőse a tizenhat éves Gardner Elliot (Asa Butterfield – ő volt a
leleményes Hugo Scorsesenél), aki még a Földön
fogant, de asztronauta édesanyja a vörös bolygón szülte meg őt. A születése
egyúttal az édesanyja halálát jelentette, ezért a Mars-misszió tagjai nevelik
fel, a kamaszfiú azonban unja magát a mesterséges térben, ezért a Földre
szökik, hogy ott a még a Marson csetelve megismert barátnőjével ámokfusson, és
megpróbálja felkutatni soha nem látott apját.
Az
alapötlet nem csak azért remek, mert új látásmódot ígér, hanem azért is, mert
sok irányba nyitható és számos műfaj felé elkormányozható. A Mentőakció inspirációját mutató
sci-fiből könnyen tinithrillerré, abból pedig road movie-vá alakítható,
miközben persze a Spielberg-féle A.I.
nyomvonalán haladó coming-of-age-meseként is megállja a helyét. Ráadásául a
rákos fiatalokat bemutató filmek (Én,
Earl és a csaj, aki meg fog halni, Fifti-fifti) vonulatát felidézve
melodrámai ízek is hozzákeverhetők a sztorihoz, hiszen Gardner halálra van
ítélve a Földön, a teste ugyanis nem bírja a helyi viszonyokat. Elvben tehát
nagyon sok regiszteren szólalhatna meg a mozi, izgalmas hangulat- és
műfajkavalkád is lehetne akár, azonban nem váltja be a reményeket. Ugyan nincs
híján némi bájnak, de a fordulatai bicebócák, a dialógusai túlírtak, a tempója
rossz, továbbá Peter Chelsom rendező (Az
óriás, Szerelem a végzeten, Hector a boldogság nyomában) a műfaji
lehetőségekkel sem tud élni, tétován bukdácsol a klisék között. Az igazat
megvallva még akkor jobb a film, amikor közhelyes, amikor viszont
eredetieskedőbb (mint például a hősünk és szerelme légi kalandját elmesélő jelenetben),
akkor már-már kínos és ostobácska.
Extrák:
Nincsenek.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|