|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
MoziBorg/McEnroeHuber Zoltán
Borg/McEnroe – amerikai,
2017. Rendezte: Janus Metz. Írta: Ronnie Sandahl. Kép: Niels Thatsum. Zene:
Jonas Struck, Jon Ekstrand és Carl-Johan Sevedag. Szereplők: Sverrir Gudnason
(Borg), Shia LaBeouf (McEnroe), Stellan Skarsgård (Bergelin), Tuva
Novotny (Mariana), David Bamber (Barnes). Gyártó: Nordisk Film / SF Studios /
Film i Väst. Forgalmazó: A Company Hungary. Feliratos.
100 perc.
Björn Borg és John
McEnroe nevét nagy valószínűséggel már azok is hallották, akik egyáltalán nem
járatosak a profi tenisz fehér pólós világában. A jéghideg svéd fenomén és az
impulzív amerikai tehetség a hetvenes-nyolcvanas évek fordulójának két legmeghatározóbb
játékosa és ahogyan az ilyenkor lenni szokott, egymás tökéletes ellentétei,
ellenfelei és végül legjobb barátai. Az 1980-as wimbledoni döntőben epikus
csatát vívtak egymással, ami nemcsak a sportág történetének egyik legtöbbet
hivatkozott meccse, de valósággal tálcán kínálja magát a vászon számára. A két
férfi híres rivalizálásában ugyanis minden adott, ami köré egy nagybetűs
sportfilm felhúzható (lásd a Hajsza a
győzelemért Lauda-Hunt párosát): Borg az érzelemmentes bajnok, a mindig
nyugodt profi, aki sohasem hibázik, míg McEnroe a feltörekvő, csupa tűz kihívó,
aki képtelen uralkodni a heves természetén. Hiába azonban a markáns habitusbeli
különbségek, a versengésük épp azért annyira izgalmas alapanyag, mert a zöld
füves pályán valójában nem egymás ellen, hanem a saját démonaikkal küzdenek.
Az eddig kizárólag
televíziós produkciókat és rövidfilmeket jegyző Janus Metz tökéletesen ismeri a
műfaj szabályait, azaz hibátlanul meséli el az egymást formáló és kölcsönösen
megváltó riválisok örök meséjét. A vizuálisan is izgalmas, méregerős színészi
alakításokat felvonultató film egyszerre működik árnyalt karaktertanulmányként
és adrenalintól csöpögő sportközvetítésként. A dán rendező legnagyobb érdeme
mégis az, hogy könnyed kézzel, visszaemlékezések és mellékszereplők egész során
keresztül magabiztosan vezeti a hőseit az ominózus döntőig, így mire egymással
szemben állnak, mindkettejükért egyformán szorítunk. A mésszel jelölt
gyepdarabból így végül valami sokkal magasztosabb játéktér születik, azaz a
film képes szétfeszíteni a választott zsáner kereteit, ami ebben a sportágban
legbiztosabb jele a győzelemnek.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 3 átlag: 7.67 |
|
|
|
|